Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

436 tanterv megállapításakor, 1883-ban, már nem volt bátorsága a kormánynak a tanterv czéljai közé a vallásos-nevelést belevenni ; bár a hittanításnak ügyét annyiban támogatta, hogy a tantervbe szintén két órát vett fel rá osztályonkint. A hittanárok ügye is ekkor került felszínre s ekkor nyert megoldást annyiban, hogy minden egyházmegye külön, gymnasiumi hittanárokat képesítő bizottságot állított föl, a melyek után a megvizsgált egyéneknek jogérvényes oklevelet adhattak ki ; ugyanily bizottságok vannak minden tanítórend kebelében is. E törvény életbeléptetése után a hittan teljesen különálló lett a kormány intézkedéseitől : a jelentésekbe nem kellet fölvenni ; szakjelentést nem kellett róla tenni ; a kormány emberei nem látogatják az órákat, a hittani jegyek érvényesek ugyan, de az érettséginek nem tárgya többé a vallástan. A hittannak éveken át való bolygatása, óraszámainak leszállítása, a többi tárgytól való elkülönítése, az érettségi vizsgálatról való elvonása — kétségtelenül nem emelték e tárgy tekintélyét az ifjúság szemében. Hozzájárult még ehhez, hogy az átalakulás kezdő éveiben e rohamos fejlődés előtérbe állította a kenyértárgyakat s igy még szerzetesi gymnasiumokban is megesett, hogy feledésbe ment a Bach-kormánynak 1853. rendetete, a mely szerint a tanári tanácskozásokban különösen a magyar, hittan és történet tanárai folyton érintkezzenek egymással, hogy a közös tárgyakat annál összhangzóbban adhassák elő, különösen a magyar tanár használja föl a közös tárgyakatTámogatta ezt a közömbösséget az az eljárásmód is, hogy a hittan csak kisegítő, pótló tárgy volt a tárgyfelosztás alkalmával ; az kapta, a kinek kevesebb órája volt. Mindez kétségtelenül lealázza ezt a fontos tárgyat, s szomorú következményei szomorúan láthatók voltak az ifjak neveléshiányában. Ép azért ideje volt, hogy a pannonhalmi főapát 1895-ben tanácskozásra hivta össze a rend igazgatóit s a főgimnáziumok seniortanárait a végből, hogy első sorban a hittan tanításáról s a vallásos nevelés főczéljáról behatóan értekezzenek. Ez értekezleten határozta el a rend, hogy a benczés-gymnasiumok növendékeinek védőszentje sz. Imre lesz, a kinek ünnepét szent gyónással, áldozással, egyházi s esetleg világi ünnepséggel is megüli. Minden ünnep- és vasárnap szentbeszéd lesz ; a Mária-ünnepekre kiváló súlyt helyez, szombatonkint a mise alatt a szent olvasót imádkoz/a el, az előadások végén az angyali üdvüzletet. Részt vesz minden egyházi körmeneten és ünnepen ; évenkint négyszer gyónik és áldozik s a húsvét előtti gyónást szent elmélkedés előzi meg. A köszöntés az iskolában és iskolán kivül : Laudetur Jesus Christus. A magyar tanárok a felsőbb esztályokban legalább egy dolgozatot a vallástanból adnak ; pályázati tételeket is jelelnek e tárgy köréből : s valamennyi tanárnak rajta kell lennie, hogy alkalomadtán tárgyának egyes részeit a vajlástannal hozza kapcsolatba. Az ifjúsági könyvtárak beszerzésében is az illető őröknek gondjuk van, hogy a profán irodalom mellett a vallási is kellő mértékben kerüljön be a könyvtárba. A híttanárok képzésére is több