Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1900

.437 gondot fordít ; a mennyiben lehet, fokozatosan fogja keresztül vinni, hogy egyetemet végzett theologusok kezébe kerüljön a hittanítás. Legújabban a püspöki kar is végre a tettek mezejére lépett ; megállapította, bár kevésbbé szerencsésen, a hittan tárgyainak egymásutánját osztályonkint ; módszeres utasításokat adott hozzá ; e tankönyvek írását pályázat utján akarja elérni. Megállapítja a vallásgyakorlat számát és irányát, a mely körülbelül a fönnebb elsoroltakkal egyezik meg ; megállapítja a püspöki biztos jogait ; a magántanulókkal szemben is ad utasításokat. Ez utóbbi nem volt ismeretlen már a megelőző korszakban, az 50-es és 60-as évek­ben sem; a magántanulót csak rendes lelkész oktathatta a hittanra; val­lási kötelmeinek, különösen a húsvéti gyónásnak elvégzéséről pedig az illető léikésztől kellett bizonyítványt hoznia. Ezt újítja fel a püspöki kar­nak kiadott utasítása, mely azonban még nem lépett érvénybe. Mindez elveket, eszközöket és módokat a győri tanári kar is keresz­tül viszi s mindent elkövet, hogy az ifjúság lelkében az igazi hazafiság mellett a benső vallásosságot ápolja. Ép azért ünnepei rendezésében is folyton rajta van a tanári kar, hogy műsorában az intézet katholikus jellege kifejezésre jusson. Hűséges, nagylelkű támogatóra talált e tekin­tetben a jelenlegi püspöki biztosban, Mladoniczky Ignácz prépost-kano­nokban, a ki e szent ügyet igaz lelkesedéssel vette kezeibe. 1899/900-ban elkezdte az osztályok látogatását, a vizsgálatokon ő elnököl ; élénk figye­lemmel kiséri a növendékek feleleteit : a hittanárokkal való érintkezés alapján győződik meg a helyes módszerről. Az ifjúság szorgalmának ser­kentésére jutalmakat tüz ki, a vallásos nevelést az intézetnek adott nagy­értékü képekkel, szobrokkal igyekszik emelni. — Nevezetesebb momentumai voltak a vallásos érzület megnyilatkozásának 1855. ápr. 30-án tartott iinnnep, a mikor a szeplőtelen fogantatás dogmáját hirdette ki a püspök a székesegyházban. Mivel a növendékek mind nem fértek volna el a székesegyházban, tehát külön ünnep volt számukra a rend templomában, a székesegyházban pedig 12 ifjú képviselte az intézetet. A már emiitett Erzsébet és sz. László-ünnepeken kivül kimagasló ünnepség volt 1895-ben szent László szentté avatásának 900-ados évfordulóján, a mikor az intézet a fényes körmenetben, a melyen az összes benczés és vidéki piarista­gymnáziumok növendékei körülbelül 500-an vettek részt, kiváló szerepet játszott 24 apródruhás növendékével, valamint 1900-ban is, a 900-ados évforduló alkalmából. Meg kell még emlékéznünk a más vallásúak hittanításáról is. — Az előző korszakokban is jártak intézetünkbe más vallású növendékek, különö­sen a két protestáns felekezetből ; rólok a saját felekezetbeli papjaik gon­doskodtak, a kormány hittanításukba soha bele nem avatkozott. Mindössze egy rendelet van 1862-ból, a mely szerint felsőbb engedelem nélkül kath. tanulók nem járhatnak protestáns intézetbe, s ha mégis járnának, akkor sem más nyilvános iskolába föl nem vétetnek, sem pedig érettségit nem

Next

/
Thumbnails
Contents