Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1899
Ig nak a pénzverő városoknak nevei, a melyek a föliratok tanúsága szerint Aurelianustól kezdve nagyon elszaporodtak s az óriási birodalomban mindenfelé el voltak osztva. Közelünkben Siscia 1 (ma Sziszek), Sirmium (helyén ma Mitrovica áll) és Aquileia voltak a pénzverő helyek, az itt vert pénzek terjedtek el nálunk leginkább ; de azért a távolabb helyeken : Italiában : Romában, Ostiában és Mediolanumban (Milano); Galliában és Germániaban : Arles-ban, Lugdunumban (Lyon) és Trierben ; Hispaniában : Tarracoban ; Balkán-félszigeten : Thessalonikában (Saloniki), Serdicában (Sophia) és Konstantinápolyban vert pénzek sem ritkák. Sőt még távoli helyeken : Londinumban (London) vagy épen Ázsiában : Antiochiában és Kyzikusban ; Áfrikában: Alexandriában 2 és Karthagóban vert érmek is gyakran találhatók környékünkön, mint érmeink föliratai tanúsítják. Nagy volt a forgalom a birodalomban mindenfelé ; a pénz kézről-kézre vándorolt, különösen a gyakran helyet változtató katonaság révén messze eljutott. A katonai elbocsátó levelek tanúsítják, hogy az ázsiai és áfrikai katonák európai állomásokon, az európaiak pedig viszont a megemlített világrészekben gyakran táboroztak s vitték magokkal a kelendő pénzt mindenfelé. A gyakori háborúk különösen előmozdították ezt. A pénzverő városok nevei előtt vagy utánuk álló görög vagy latin betűk, néha számok jelzik a városokban fölállított pénzverő műhelyek (officina) számát: A vagy Prima az első officinát, B vagy Secunda a másodikat, T vagy Tertia a harmadikat, A vagy IV a negyediket, E vagy V az ötödiket, ; vagy VI a hatodikat, Z vagy VII a hetediket, H vagy VIII a nyolczadikat jelzi. Több officina nem igen szokott a városokban előfordulni, kevesebb nagyon sokszor, némelyikben csak 3—4 működött ; néha egyik-másik városban meg is szűnt. Igy Nagy Constantinus alatt Sisciában 5, Aquileiában 3 officina volt, Sirmiumban rövid ideig szünetelt. A város neve előtt gyakran álló SM Sacra Moneta-t jelent ; utána pedig különböző jelek : pont, félhold, csillag, levél, villám stb. szoktak föllépni, melyek a kibocsátott pénzek sorrendjét jelzik és azért signum emissionis névvel jelelik. Ezek néha a mezőn, néha alul a betűk között (R*A) vagy előttük, vagy a városok nevei után fordulnak elő s a mondott oknál fogva fontosak: mindenkor kiteendők. Mielőtt a római ezüstpénzekre áttérnék, meg kell még emlékeznem a császárok korában vert medaillonokról (nagy emlékérmek), a melyek különböző fémekből: arany 3, ezüst és bronzból kiváló műgonddal készültek, 1 A római latin pénzverő városok nevei közleményem végén olvashatók. 2 A római birodalom keleti felében, hol a görög nyelv volt elterjedve, görög föliratú pénzek uralkodtak mindenfelé. Gyűjteményünkben több ilyen görög föliratú s a római pénzeknél sokkal vastagabb érem, úgynevezett potina van, a melyeknek Diocletianus, a nagy reformátor vetett (295—296 körül) véget. Ezentúl a birodalomban mindenfelé latin és egyforma nagyságú pénzek uralkodtak. 9 Augustus kezdte s aranymedaillonokat veretett, utódai folytatták és később már ezüstből, majd Trajanus alatt bronzból is vertek emlékérmeket.