Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1899

17 gyakran megörökítettek, eléggé kitüntetik, mennyire szivükön hordták a császárok az államföntartónak hitt ősi vallásnak és szertartásainak ápolását és védelmét, a velők ellenkező tanok terjesztését pedig tiltották, követőiket üldözték. Ismeretes, mennyire üldözték a pogány császárok, még pedig sokszor a legnagyobbak, a pogány vallással teljes ellentétben álló keresztény vallás követőit, minden képzelhető módon zaklatták, kínozták, csakogy visszatéríthessék a pogány vallásra s másokat elrettentsenek a kereszténységtől. Mindhiába. Nem használt a halálbüntetés sem. Sőt ellenkezőleg. A római császársággal majdnem egyidős keresztény vallás annál jobban terjedt, mennél jobban üldözték. A császárok minden tekintélye, minden hatalma, a pogány vallás föntartására irányuló minden törekvésük hajótörést szenvedett a magasztos tanokat hirdető s rohamosan terjedő kereszténység sziklabástyáján. A laza talapzaton álló bálványok minden emberi támogatás mellett is inogtak, Diocletianus s társainak minden erőlködése mellett sem nyerték régi szilárdságukat vissza, hanem annál jobban roskadoztak, végre összeomlottak. A kereszténység terjedésével lassankint letűnnek a pogány istenek a pénzekről, jeléül annak, hogy a kereszt győzött. Ezen győzelem jeléül a kereszt lép föl helyökbe s mellette megjelenik a Krisztus monogrammja vagy a labarum, az a katonai zászló, a melyen Krisztus monogrammja látható s a melylyel Nagy Constantinus győzött ellenfele Maxentius fölött. Mindez már Nagy Constantinus több pénzén

1 látható, még inkább utódainak pénzein. Végre fia, II. Constantius, Vetranio és Constantius Gallus pénzein már olvasható az az érdekes körirat is : HOC SIGNO VICTOR ERIS, a mely az égen a labarum körül megjelenve, előre biztosítá Nagy Constantinust fényes győzelméről, ha labarumot vitet hadserege élén. Ugy tett és győzött, bár ellenfelének (Maxentiusnak) sokkal nagyobb hadserege volt. Később Julianus Apostata alatt ismét feltűnnek a pogány jelvényekkel( Apis) díszített pénzek s kézzelfoghatólag bizonyítják, hogy újra a régi pogány szellem akar uralkodni, de ez csak rövid ideig tartott, Julianus halálával véget ért. Ez volt a pogányság utolsó föllobbanása, s utána aztán lassankint a pogány vallás a római birodalomban végleg elenyészett. Ezentúl a kereszt, az egész emberiséget átölelő, kölcsönös szeretetet hirdető vallásnak a jelvénye uralkodik végig a római pénzeken. A római pénzek hátlapján — alul — látható rövidített szavak vagy sokszor csak egyes betűk a köriratok mellett nagyon érdekesek s a pénzek föllépése sorrendjének megállapítására nézve nagyon fontosak. Ezek azok1 Érdekes, hogy a kereszt Nagy Constantinus pénzei között a Tarracóban (Spanyolország) vert példányokon lép föl legelőször, még pedig Sóinak kezében tartott gömbön, s ezeket 314 körül verték. Később a többi vidéki városban vert pénzeken is föllép, egyedül csak a római pénzekről hiányzik mindig (L. Voetter O., »Erste christliche Zeichen auf römichen Münzen« czimü értekezése a Wiener numismatischen Zeitschrift, XXIV. kötetében).