Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

55 bölcseleti kar tanárai. Branischa, Szarka, Krajner, Berta m. f. A magyar nvelv és irodalom tanárai. Ot, «, Hoffmann junius 17-ig r. t., innen mint helyettes. 2. Az akadémiai tanács. A tanári értekezletek. II. József az akadémiai tanács uj szervezetét 1784-ben állapította meg. Elnöke ezentúl a főigazgató ; résztvesznek benne az akadémiai igazgató és a főigazgatótól kiszemelt tanárok és a nemzeti iskola (inspector scholarum Nationalium). Az akadémiai tanács eszerint a főigazgató mellé adott tanácsadó testület, vagyis főigazgatóság. E hivatalhoz, melynek csak consessus litterarius a cime, küldi a helytartótanács intézvényeit s viszont ez küídi az összes fölterjesztéseket a helytartótanácshoz. így tehát a hivatalos ügyeket már nem maga a főigazgató, hanem a főigazgatóság végzi. A hivatalos iratokra se a főigazgató pecsétje kerül, hanem az akadémiáé.

1 Az akadémiai tanács e szervezetéből folyik, hogy külön akadémiai igazgatóság nem is volt, hanem a főigazgatóság volt egyszersmind és kiválólag az akadémiának is vezetője. S tényleg az akadémia igazgatója nem is volt más, mint a főigazgatónak helyettese, és elnöklete alatt tartott tisztán akadémiai értekezletek sem voltak. Az akadémiai tanács feladata kettős volt: az egész tankerület és az akadémia vezetése. — 1785-ben azonban már megszorítja II. József a tanács hatáskörét és tágítja az akadémiai igazgatóét A főigazgató távollétében az akadémiához intézett rendeleteket és leiratokat az akad. igazgató bontja fel ; végrehajtásukat, illetve a kerületbe való szétküldést a tanács összehívása nélkül is megteheti, és csak ha szükségesnek tartja, hívja össze a tanácsot ; s az ilyen esetekben fölvett jegyzőkönyvet a főigazgatónak is, a h. t-nak is be kell terjesztenie.

2 Hogy a főigazgatónak s helyettesének hatásköre egyre jobban kidomborodik, szoros következménye II. József uralkodói elvének. Valamint az egésznek, a birodalomnak ügyeit végelemzésben ő maga, az uralkodó intézi, épúgy a részek, testületek dolgait is az élükre állított egyén vezesse. Ez az elv egyre jobban érvényesül a közoktatásügyben is. 1786 elején már igen szük korlátok közé szorul a tanács jogköre A főigazgató, vagy helyettese csak akkor és annyiszor hivják össze a tanácsot, amikor és ahányszor szükségesnek tartják. Aktiv szerepe és hatásköre csak akkor van a szénior-tanár vezetése alatt, ha sem a főigazgató, sem a helyettese nincs otthon A helytartótanács a rendeleteket és leiratokat már egyenest a főigazgatóhoz küldi, s viszont csak az, és helyettese intézhet a h. t.-hoz 1 [784/5. prot. — 2 1785/Ö prot. 30. sz.