Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

56 fölterjesztéseket A főigazgatónak szabadjában áll tanácsot összehivni, avagy csak egyeseket megkérdezni. A jegyző is főigazgatói segédtisztté válik, s már nem köteles a jegyzőkönyvet (protocolum) csak tanácsülés alatt összeállítani, hanem egyszerűen a főigazgatónak adja át láttamozásul s küldi fel minden héten a h. t.-hoz.

1 1800-tól fogva az akadémiai tanácsnak, melynek hatásköre már eddig is teljesen eltörpült volt, a főigazgatói teendőkbe semmi beleszólása sem volt ; vagyis mint a főigazgatóságnak kiegészítő része, megszűnt létezni. Ezentúl a consessus litterarius már pusztán csak az akadémia tanulmányi és fegyelmi ügyeivel foglalkozó tanári értekezlet, melynek elnöke az akadémia igazgatója, jegyzője pedig valamelyik tanár. A fölvett jegyzőkönyvet az igazgató csak úgy be tartozik küldeni a főigazgatónak, mint akármelyik más intézet.

2 3. flz igazgató és hatásköre. Igazgatók. Az igazgató II. József korában, mint a megelőző fejezetben már említettük, nem volt önálló hatáskörrel ellátott intézeti előljáró, hanem csak az akadémia tulajdonképeni igazgatójának, a főigazgatónak helyettese. Önállóságának hiányát legjobban bizonyítja, hogy nem a király, hanem a főigazgató nevezte ki. Az 1784-ben kiadott reformrendelet szerint az igazgatókat, vagy helyesebben helyettes főigazgatókat (prodirector) kiérdemült tanárokból, vagy pedig a működő szénior-tanárok közül választotta a főigazgató. Díja csak 300 frt völt 3 Az igazgatónak amellet, hogy jogai nem igen voltak, teendője elég volt. Az intézet közvetlen vezetése és felügyelete mind őt terhelte, amint a Ratio előírja,

4 de ha intézkedni akart, előbb mindig a főigazgató és akadémiai tanács elé kellett a kérdéses ügyet terjesztenie. 1786. óta azonban eg3're nagyobb önállóságra tett szert, habár ezután is voltaképen csak főigazgató-helyettes. Tágabb hatásköre abban látszik meg, hogy a tisztán akadémiai ügyek a tanárkarral tartott gyűléseken már csak az ő elnöklete alatt nyernek elintézést. Külön igazgatói jegyzőkönyve (diarium) van, melybe az akadémiai ügyeket vezeti be. A jegyzőkönyvet, melybe a főigazgatóság utján érkezett rendeleteket és leiratokat, illetve a reá tett intézkedéseket, továbbá a tanári értekezletek eredményét iktatták, valamint a tanárokról és tanulókról, továbbá a tanulmányok módszeréről és tanmenetéről kiállított rovatos jelentéseket a főigazgatósághoz kellett beküldenie, ahonnan a helytartótanácshoz küldettek és röviden jelezve a főigazgatói jegyzőkönyvbe is belekerültek.

5 Korszakunk alatt a pécsi- győri akadémiában összesen három igazgató volt. 1785. november 3-án Teleki József gr. főigazgató Hersching 1 1786. tebr. 7., 6273. h. t. int. — 2 1800. ápr. 22., 9318. h. t. int. — 3 1784. reformrendelet ; 1788. ápr. 10., 14628/1122. h. t. int. — 4 L. I. rész, 37—38. — 5 1784. ápr. 19^ 8861. h. t. int.; 1786. aug. 16., 31611/208., szept. 5., 35306/233. h. t. int.