Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

30 A király csak annyit engedett törvénybe (XVI. §.) iktatni, amennj-it föntebb említett leiratában előre jelzett : ezentúl a középiskolákban, akadémiákban és az egyetemen a magyar nyelvet külön tanár rendkívüli tárgyként fogja tanítani.

1 A közoktatás tannyelve ezután is csak a latin maradt, íme a széleskörű mozgalomnak csekély eredménye ! Megvan az oka. Miután a régi alkotmány és szabadság visszaállítva és biztosítva volt, a tekintetes Karokat és Rendeket elfogta az érzékenykedő hála, a lojális megelégedettség ; nem követelőztek többé a magyar nyelv ügyében, hanem csak köszönettel fogadták, amit neki a XVI. §-ban nyújtottak. így tehát a bécsi kormánykörök hagyományos terve a latin nyelvvel, bár csonkultan, továbbra is megmaradt. Mindamellet az ösvény a magyar nyelv ügyének ki volt jelölve ; ez is nagy siker, habár tudnivaló, hogy ez engedékenység is leginkább politikai okokból származott : a francia forradalom eszméi Európa-szerte hódítottak ; biztosítani kellett a magyar nép hűségét és ragaszkodását a trón iránt. A magyar nyelv tanításának törvényileg előírása után tanszékének szabályozása következett. Ez ügyben a kormány 1791. november havában intézkedett. A magyar nyelv tanszéke se a bölcseleti, se a jogi karhoz nem tartozik, mert mindakét kar hallgatói hallgathatják ; de a tanárnak vagy az egyik, vagy a másik kar tanulmányaiból képesítve kell lennie, hogy szükség esetén helyettesíthessen ; évi fizetése pedig 500 frt. A leirat a magyar nyelv tanításának tantervét is szabályozza és módszeres utasítást is ad. Előadások a magyar nyelvből minden iskolai napon legyenek és pedig oly időben, mikor az ifjúság akadály nélkül hallgathatja. Törekedjék a tanár, hogy az előadások rendben folyjanak s megteremjék azt a gyümölcsöt, amelyet a nemzet s a király vár. Tanárul a kiráty Molnár János királyi kúriai esküdt jegyzőt nevezte ki.

2 A pécsi akadémiai tanács december 6-án tartott ülésén délelőtti 11 —12 órára szabta meg a magyarnyelvi előadások idejét. Ez ülésen már jelen volt Molnár is, s kijelentette, hogy a jogi karhoz akar tartozni. Molnár ezután megkezdte előadásait.

3 A magyar nyelv ügye az első lépésnél nem állapodott meg, egyre több sikert ért el. A külső politikai helyzet is alkalmas volt arra, hogy a nemzet több és több jogokat vívjon ki magának. Az uj király, Ferenc, hajlandó is volt engedmények adására, mert a küszöbön álló francia háború idejére nagyon is le akarta magának kötelezni a magyar nemzetet. Az 1792. országgyűlés rendei ismét fölvetették a magyar nyelv ügyét. A magyar nyelvet rendes és kötelező tantárggyá akarják emelni és törvényben akarják kimondani, hogy bizonyos idő múlva a közhivatalok nyelve is magyar legyen. Ferenc király nem törődve a szűkkeblű és akadékoskodó főrendek ellenzésével, teljesítette az országgyűlés kiván1 Acta Comitiorum Regni Hungáriáé. 1790/91. Nr. XXIV. — 3 I79I- november 18., 21808. h. t. intézv. — 3 Az 1791/92. prot. 45. sz.