Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

29 az a nemzet alkotmányával annyira egybeforrott, hanem hogy akadályul szolgáljon a magyar nyelv fejlődésének; II. József német nyelve pedig arra volt szánva, hogy a régi míveltségéből lehanyatlott magyar nyelvet s vele nemzeti míveltségét, szokásait, sőt jogait végleg kiszorítsa és hon­talanná tegye saját hazájában. Vagyis nemzetünk tudta már, hogy nyelvé­ben egyik legdrágább kincsét, önálló nemzeti életünk egyik legerősebb biztosítékát támadták meg. Ez az oka, hogy bár II. József uralkodása végén visszaállította a régi jogrendet, evvel a nemzet még nem volt meg­elégedve, hanem fenmaradásának ujabban fölismert erős alapjáról, nyelvé­ről is gondoskodni akart. így gondolkodott többek közt Baranya vármegye is. I790. elején tartott közgyűlése azt követelte a pécsi tankerületi főigazgatótól, hogy a pécsi akadémiában az előadások nyelve ezentúl se a német, se a latin, hanem a magyar nyelv legyen. A főigazgató azt felelte vissza, hogy a német nyelvtől már nincs mit tartani, mert már maga II. József eltörölte ; a latin nyelv ellen pedig nem lehet semmit sem tenni, mivel II. József a közoktatás ügyét 1780-iki állapotába helyezte vissza, akkor pedig latin nyelven folyt az akadémiai oktatás. A főigazgató hozzá fűzte még azt is, hogy habár a latin nyelvű oktatásnak február 19-től kellene megkezdődni, az akadémiai tanács a folyó iskolaévben nem teszi meg, mivel az évköz­ben előforduló nagyobb változás kárt okozna az ifjúság szellemi elő­haladásában. 1 A kormány az országszerte, főleg pedig a megyegyüléseken tapasz­talható élénk mozgalommal szemben egyelőre teljesen konzervatív állást foglalt el. A pécsi akadémiához ápril havában küldött rendeletben a király olyként intézkedik, hogy míg a közoktatásügyről rendszeres intézkedés nem történik, addig a közoktatás nyelve a latin maradjon. 2 Végre a kormánykörök sem állhattak ellen a közóhajnak. 1791. május hó végén már azt a hivatalos értesítést veszi az akadémia, hogy II. Lipót királynak elhatározása, hogy valamint a pesti egyetemen, úgy az akadé­miákban is tanszéket nyerjen a magyar nyelv és irodalom, s ebbeli óhaját a fölség a folyamatban levő országgyűlésen törvénnyé akarja emelni. E leirat mindjárt a pályázatot is kihirdeti a magyar nyelvi tanszékre, a folyamodás benyújtására határidőül junius 15-ét tűzvén ki. 3 E leirat keltekor az 1790. derekán megnyílt országgyűlés már sok és nevezetes ügyet letárgyalt ; az ország régi alkotmányának visszaállítása, függetlenségének és szabadságának elismerése és biztosítása már törvény­erőre emelkedett. Csak azután került szóba a magyar nyelv ügye. Azon­ban amily széleskörű volt iránta az érdeklődés az országgyűlés megnyílta előtt, oly másodrendű kérdéssé törpült az országgyűlés folyamata alatt. 1 Az 1789/90. prot. 230. sz. — 2 1790. ápr. 29., 13027. h. t. — 3 1791. máj. 27., 9414. h. t int., az 1790/91. prot. 208. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents