Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898
28 tanács által leiratot intéz a győri akadémiához. A leirat kifejti, hogy ő fölsége nem találja helyénvalónak, hogy továbbra is Sonnenfels művét használják, mivelhogy a magyar törvényeket és törvényes intézményeket nem öleli fel. E bajon úgy akart segíteni, hogy megbízza Sax győri akadémiai tanárt, hogy szerkessze meg Sonnenfels művének rövid kivonatát a magyar törvényes állapotokhoz viszonyítva. 1 Sax a műnek politikai és kamarai részét elkészítvén, a helytartótanácsnak felküldötte. A tanulmányi bizottság kedvező Ítéletet mondott róla, mire a helytartótanács előírta tankönyvnek, sőt Saxot a pénzügyi rész kidolgozására is felhivta. Sax ezt is megtette. 2 így jutott végre valahára a politikai, kereskedelmi s pénzügyi oktatásba magyarosabb szellem. Még egy fontos és nemzeti életünk, míveltségünk biztosítékát képező tantárgyról, a magyar nyelvről kell megemlékeznünk. Az az eszme, hogy a magyar nyelv oktatását méltó és jogos hely illeti meg közép- és felsőiskoláinkban, keserű tapasztalatok szüleménye. A magyar nemzet csak nagysokára jutott annak tudatára, hogy a nyelv s a belőle fakadó nemzeti műveltség képezi nemzeti önállóságának, erejének s hatalmának egyik legerősebb alapját és biztosítékát. Pedig voltak előtte példák. Láthatta volna a történelemből, mily fontosnak tartották Richelieu és XIV. Lajos nemzeti nyelvük kiművelődését ; észrevehette volna, hogy Mária Terézia azért irta elő 1774-ben az osztrák iskolák tannyelvéül a német nyelvet, mivel hatalmas nemzeti tényezőt látott benne. De a magyar nemzet akkor még nem eszmélt föl ; nem volt szava még akkor sem, mikor látta, hogy ugyanaz a Mária Terézia, ki 1774-ben Ausztriában nemzeti irányban intézkedett, 1777-ben (Ratio) Magyarországban továbbra is a latin nyelvet hagyta meg a közoktatás nyelvéül ; sőt még arra sem volt megjegyzése, hogy az alsóbb és középiskolákban a német nyelvet is fölvette tantárgyul. Annyira bekötötte Mária Terézia kegyes anyai szeretete hű magyarjainak rövidlátó szemét, hogy nemzetünk még csak sejteni sem merte volna ezen intézkedésekből majdan reá háruló veszedelmet. S mikor II. József a német nyelvet erőszakolja nyakára, akkor is csak azért jajdul fel, hogy ősrégi tannyelvét, a latint küszöbölte ki. Mégis mit látunk nyomban II. József halála után ? ! Erős hangon követeli a nemzet a magyar nyelvnek a közép- és főiskolában való oktatását. Honnan e váratlan fordulat ? Nem hirtelen támadt ; lassú, de kitartó és sikert igérő munka eredménye. Nemzeti irodalmunk épen Mária Terézia uralkodása alatt vett a francia és német irodalmak hatása alatt nagyobb lendületetet. Fokról-fokra haladt és hatott, — fölélesztette a nemzet érdeklődését saját nyelve iránt. A nemzet szeme a nemzeti irodalom hatása alatt egyre jobban nyílott s végre is tisztán látta, hogy Mária Terézia nem azért hagyta meg a latin nyelvet, mivel talán 1 1803. junius 27., 14345. h. t. intézv., az 1802/3. prot. 247. sz. — 2 1805. dec. 23., 28861. h. t. intézv., az 1804/5. P rot. 137. és 1805/6. prot. 127. sz.
