Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

27 a magyar közjog tanítását, és, teszi hozzá a h. t., a német írásmódot se küszöböljék ki (Î).

1 De lassankint mégis csak engedékenyebbekké váltak a tágítani nem akaró kormánykörök. Egy hónap se mult el, s máris tetszésükre hagyják a tanulóknak, hogy akár a német, akár a latin tiszti Írásmódot hallgathatják. Még két hónap s a német tiszti írásmód tanárának meghagyják, hogy ezentúl a latin tiszti írásmód lesz a rendes tantárgy s tankönyv hiánya miatt tanítsa saját jegyzetei s honi szokások szerint; a német pedig csak rendkívüli tantárgy legyen, mert nagy hasznavehetősége miatt mégsem ajánlatos egészen kiküszöbölni; megengedik azt is, hogy latinból fordított s átdolgozott tankönyv nyomán a magyar tiszti Írásmódot is taníthatják.

2 Ezekután ismét uj tantervet állapítottak meg, mely szerint az I. évfolyam i. félévében: a) a természetjogot és b) az egyetemes történelmet; a 2. félévben: a) az egyetemes közjogot és nemzetközi jogot és b) az európai államok történetét; a II. évfolyam i. félévében: a) a politikai és kamarai tudományokat s b) a hazai jogot; a 2. félévben: a) a kereskedelmi tudományokat és b) tiszti Írásmódot s c) a hazai magán- és büntetőjogot tanították.

3 Tankönyvekül a következő munkákat használták : a természet-, egyetemes- és nemzetközi joghoz Martininek még Mária Terézia idejében előirt »Positioi«-t ; az európai államok történetéhez most is Achenwall »História celebriorum hodie Europae Provinciarum adumbrata« c. művét; a politikai tudományokat kiegészítő statisztikához Horváth Mihálynak »Statistica Regni Hungáriáé et partium eidem adnexarum« c. munkáját; a magán- és a büntetőjoghoz részben még mindig a »Codex Theresianus«-t és Hupka munkáját. A politikai, kamarai és pénzügyi tudományok magyarázatához Mária Terézia Ratiója óta folyton-folyvást Sonnenfels »Grundsätze der Polizei, Handlung und Finanz« ciinü művei szerint haladtak, melyben pedig a magyar viszonyokról szó sincs. Gondolni való, mennyire hozzájárult e tisztán osztrák szellemben irt munka ahhoz, hogy a magyar ifjak kikerülve az életbe, akarva, nem akarva osztrák szemüvegen ítélték meg a magyar politikai, kereskedelmi és pénzügyi állapotokat, s önkénytelenül előmozdítóivá lettek annak a gazdasági rendszernek, mely Mária Terézia s II. József óta lidércnyomásával fojtotta el a magyar közgazdaságot és tette Magyarországot Ausztriának teljes kiszipolyozásra szánt gyarmatává. E kizsarolás megakadályozása végett a magyar országgyűlés már 1796-ban, ujabban pedig 1802-ben felszólalt s követelte a kormánytól, tegyen valamit a magyar kereskedelem életre keltésére, önállósítására s fejlesztésére. A közéletben ugyan nem javított a kormány a gazdasági állapotokon, hanem az akadémiai oktatásban mégis látunk a magyar gazdasági állapotokkal összefüggésben levő javulást. Ferenc király 1803-ban a helytartó1 1709. márc. 17., 9002/836. h. t. int.; — 1789/90. prot. 268. — 2 1790. ápr. 20., 13027. h. t. int.; 1790. junius 25., 17808. h. t. int. — 3 Az akadémia jegyzőkönyvei.