Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898
26 károsult, a h. t. szigorúan meghagyta, hogy a tanárok csak az előirt és Pesten kapható munkákat használják. Kivételes esetek azonban fordultak elő. — Az igazságügyi, főleg a büntetőjogi eljárás elsajátítása végett alkalmas vezérfonal hiányában gyakorlati eszközt s módot nyújtott a kormány a magánjog tanárának. A pécsi akadémia magánjogtanárát, Kelemen Imrét felszólította (1787.), hogy a kőszegi kerületi táblára menjen a »novus ordo iudiciarius« gyakorlati tanulására. Kelemen azonnal vállalkozott s az 1787-iki nagyszünetet ott töltötte; jutalmul és költségei födözésére 200 frtot kapott. Szorgalmáról Horváth Ferenc kerületi táblai elnök nagyon elismerő bizonyítványt állított ki. — Ez intézkedés 1788-ban úgy módosult, hogy a magánjog tanára a helybeli alsófoku törvényszéknél is elsajátíthatja az uj büntető eljárást, eskütétel után résztvehet az üléseken, de ülése csak az esküdtek után lesz. Kelemen ez intézkedést helytelennek találta. Ha ő a kőszegi táblán szerzett tapasztalatai után is megjenik a törvényszéki üléseken, az ott hallgatóságként szintén megjelenő tanítványai előtt csak joggyakorló számban tűnik fel, ami tanári tekintélyét lesülyeszti. Adjanak ő neki is szavazati jogot, akkor kettős szolgálatot tesz : a törvényszéknek is, a tanügynek is. Ez ügyes feleletre nem találtunk választ. — Az előbbihez hasonló utasítást kapott a politikai tudományok tanára; 1788-tól fogva a megyei hivatalba járhatott be az uj közigazgatási ismeretek elsajátítása végett, sőt egy, ugyanazon évi leirat értelmében hivatalt is vállalhatott a megyénél. Azonban ez újítások csak rövid ideig voltak gyakorlatban. A II. Józseftől megállapított tanterv nem volt hosszú életű. A kísérletező és nagytervü uralkodó 1790. január 28-án, egy-kettő kivételével, összes intézkedéseit visszavonta s az ország ügyeit abba az állapotba helyezte vissza, melyben 1780-ban találta. A pécsi akadémia tanárai a királyi rendeletet nem tudták hogyan magyarázni ; az volt a nehézségük, vájjon II. Józsefnek az igazságszolgáltatást és a közigazgatást szabályozó rendeleteit és intézkedéseit továbbra is fejtegessék-e, avagy sem. A főigazgató, akihez fordultak volt, hivatkozva a rendeletre (márc. 4. 7799/717.) aként világosította fel őket, hogy mivel II. József összes igazságszolgáltatási és közigazgatási újításait eltörölte, természetesen következik, hogy az odavágó rendeletek ismertetését és magyarázatát is mellőzni kell. A tanárkar ez üggyel kapcsolatban igen fontos és nagy jelentőségű indítványt is tett. Azt kérte a helytartótanácstól, hogy az említett mellőzendő jogi részek helyett irná elő a magyar közjog tanítását, mivelhogy annak ismerete a hazai törvények és a hazai polgárjog fejtegetéseihez, illetve megértéséhez föltétlenül szükséges. 1 Azonban a helytartótanács tudván, hogy az uj király, II. Lipót, is inkább csak a külső politikai helyzet, a francia forrodalom, nyomása alatt hajlik az alkotmányosság felé, azt válaszolta, hogy míg »ujabb intézkedés nem történik«, addig csak mellőzzék 1 1789/90. prot. 228.