Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

20 történtek, de amik történtek, érdemesek a följegyzésre. Mivel a Ratio előirta tantárgyak II. József céljainak nagyjában megfeleltek, csak kevés változtatást tett rajtuk. így az egyetemes történetet alapvető és előkészítő tárgynak tekintvén a jogi tanulmányok közül a bölcseletiek közé sorozta. Ujabb tankönyvről azonban nem gondoskodott, meghagyta Achenwall és Gatterer műveit. De a világtörténelem nem sokáig maradt bölcseleti tanö o tárgy, mert II. József halála után ismét a jogi tanfolyam tárgyai közé osztották be. Érdekes és örvendetes újítás történt II. József alatt a hazai történelem tanítása körül ; felsőbb utasítás szerint e tantárgyat a bölcseleti tanfolyam mindakét osztályában kellett tanítani, ámde a pécsi akadémiában csak az első tanfolyamban tanították.

1 Feltűnő, hogy II. József alatt, kikben pedig a történeti mult iránt majdnem semmi fogékonyság és érzék nem volt, ily rendelet kelt ; de még feltűnőbb, hogy azt a pécsi akadémiában nem követték, illetve a régi szokáshoz ragaszkodtak. E tantárgy tanításához bőven voltak tankönyvek és segédkönyvek; kéznél voltak Pray, Katona stb. idevágó munkái. Különben a bölcseleti tanfolyamon épen nem volt tankönyvekben hiány. A természettan

2 és számtanhoz ujabb és ujabb kiadásokban jelentek meg Makó Pál, Horváth Ker. János és Rausch Ferenc munkái. Nem is volt az említett szakok tanítása ellen semmi panasz ; a tanárok meg voltak s meg is lehettek a magas színvonalon álló tankönyvekkel elégedve, a kormány pedig nem talált szakszerű kezelésükben kifogást. Annál több baja lett idővel a kormánynak a filozófiai oktatás irányelveivel. II. József alatt teljesfoku tanszabadság kapott lábra a filozófiai oktatásban. A XVIII. század filozófiai iránya, mely a pozitiv vallással szemben az invidualizmus, szabad gondolkodás és az észhit elvein nyugszik és épen ezért a vallási és politikai dogmákat és tekintélyeket elveti, II. József szabadelvű uralkodása alatt mind nagyobb és nagyobb tért hódított a mivelt társodalom körében és az iskolai tanszékeken. Főleg Kant filozófiája, mely az említett irányelveket mind 1 Az 1787/8. iskolaév protocolumának 329. száma. — 2 A természettani szertár gyűjteményének jegyzékét nem találtuk meg, pedig érdekes volna tudni, hogy az előző korszakban (1. I. rész, 30—31. 1.) ismertetett rozoga szereket kicserélték-e ujakkal, és hogy mily uj kísérleti szerekkel gazdagodott a szertár. Mindössze csak egy-két idevágó adatot találtunk. A helytartótanács az 1786/87. iskolaév elején 212 frt 25 krt küldött természettani szerek bevásárlására. 1792. elején a király az összes akadémiák természettani szükségleteire 1300 frtot engedélyezett a tanulmányi alapból ; ez összegből a pécsi akadémiára 200 frt esett (1706. okt. 17., 44624. sz. helyt.-tanácsi intézv. ; — 1792. márc. 30., 16105. h. t. int.). — A Ratio szerint természetrajzot is kellett volna a természettannal kapcsolatban tanítani. De korszakunkban említés sincs e tárgyról. Ásványgyüjteményt is sürget a Ratio, de ez még 1796-ban sem volt. Ekkor intézkedik a helytartótanács, amennyiben felhívja akadémiánk elöljáróságát, hogy terjessze föl az akadémia ebbeli szükségleteinek jegyzékét, mert a Fölség el akarja látni az akadémiákat ásván)'gyüjteménynyel. (1796. jul. 22. 15005. h. t. int.) Valósult-e a király szándéka, nem tudjuk, a jegyzőkönyvek hallgatnak róla.