Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

21 magában foglalja, volt igen népszerű. Az II. József halála után bekövetkezett konzervatív kormányrendszer e tanokat mindenáron ki akarta küszöbölni, főleg pedig a tanuló-ifjuságot törekedett e veszedelmes tanoktól megóvni és pedig annál is inkább, mivel határozott tudomása volt arról, hogy hazánk egyik-másik főiskolájában is hirdették a jog- és filozófiatanárok a fennálló politikai törvényekkel és a vallással ellenkező tanokat. A pécsi akadémia jogtanáraira vonatkozólag e tekintetben nem akadtunk panaszra, hanem igenis a filozófia tanára ellen merült fel súlyos vád. Delling János, a logika és metafizika tanára hirdette tanszékéről Kant tanait. Baranya vármegye tudomást szerezvén a filozófiai rendszer tanításáról, Faitser Ferenc pécsi plébánossal megszerkesztette Delling ellen a vádiratot, és tanszékétől való elmozdítását kérte. A vád, melyben ki van mutatva, hogy Delling kétségbevonta a lélek halhatatlanságát, a főigazgató által a helytartótanács elé jutott. A helytartótanács Delling ellen vizsgálatot indított, s meghagyta, hogy a vizsgálati iratokat és Delling magyarázatait küldjék fel hozzá. Ugy történt; ámde a helytartótanács tanulmányi bizottsága nem találta Baranya vármegye és Faitser vádját alaposnak, sőt rosszalását fejezte ki Faitser eljárása fölött, Dellinget pedig tanszékén meghagyta.

1 A vád azonban nemsokára felujult s igaza lett Faitsernek. Veszprém vármegyének 1795-ben tartott közgyűlésén került ismét szóba Delling tanítása. A közgyűlés a többek közt az akadémiának Győrré való visszavitele ügyével foglalkozván hevesen kikelt az ifjúság erkölcstelensége s vele kapcsolatban az akadémiában Delling által hirdetett s a katholikus vallással ellenkező tanok ellen. Veszprém vármegye panasza fölment a kormány elé, mire a helytartótanács Delling ellen uj vizsgálatot rendelt el, minek eredménye az lett, hogy Dellingre bebizonyult a neki tulajdonított tanok hirdetése.

2 E tapasztalatok után királyi rendelet kelt, mely szigorúan megtiltja a Kant-féle bölcselet tanítását. S hogy a filozófia tanára bőven rendelkezzék magyarázataihoz szükséges és kifogástalan irányú munkákkal, a következő műveket ajánlja: Storchenau Zsigmond és Horváth Ker. János logikáját és metafizikáját, továbbá Sels Henrik »Initia Philosophiae Theoreticae« cimü művét és Stöger Bernát »Philosophia Theoreticá«-ját, erkölcstani vezérfonalul Eberhard Frigyesnek Makó Páltól latinra fordított »Philosophia Morális« cimü munkáját. A h. t. egyúttal tudatta, hogy e munkák már jobbára elhagyták a sajtót s meg van hagyva az egyetemi könyvárusnak, hogy kellő számban szállítson Pécsre példányokat; a filozófia tanára pedig legyen rajta, hogy a közelebbi (1795/6.) tanév elején minden tanuló megszerezze a tankönyvül választott könyveket, hogy így a tanításban semmi fennakadás elő ne forduljon. — Mikor a kormány e tankönyve1 1790. márc. 8. 10850/1034. h. t. int. — 1790. szept. 8. 21461. h. t. int. — 1790. dec. 28. 2S952. h. t. int. — 2 Az ügy kifejletét 1. a Tanárok c. fejezetben.