Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

17 ségeket, csak épen annyit, a mennyire szüksége volt, a többi pedig üresen, használatlanul maradt. 1802-ben, mikor a bencések kapták birtokukba a gimnáziumot, az állam nem adta át az összes helyiségeket, hanem a régente akadémiai iskolatermekül szolgáló helyiségekre, illetve azok számbeli mennyiségére tentartotta jogát. Ezen helyiségek kijelölésére került most a sor. Kijelölésök a pannonhalmi főapátra volt bizva, ki is a városi hatóság kiküldött bizottságával abban állapodott meg, hogy az akadémia számára hat termet, ötöt a földszinten s egyet az első emeleten jelöl ki, melyek közül az előbbi öt tantermekül, a hatodik pedig irodául, irattárul és tanácskozó teremül volt szánva. Minthogy azonban a helytartótanácsnak 1803. május 24-én kelt 11690. sz. rendelete értelmében a gimnázium első osztályát az elemi iskola épületéből, a hol eddig volt, a gimnázium épületébe kellett átvinni, a pannonhalmi főapát kénytelen volt az akadémiának átengedett hatodik termet visszavenni. Rausch főigazgató a dolgot megjelentette a helytartótanácsnak s egyúttal azt javasolta neki, hogy forduljon a pannonhalmi főapáthoz s kérjen tőle az akadémia épületéből kiszorult főigazgatói iroda számára helyiséget, legyen az akár a főapát házában (a mostani kisszeminárium), akár a bencés tanárok székházában. De hozzátette Rausch, hogy habár a főapát Ígéreténél fogva köteles az irodai helyiségről gondoskodni, mégsem hiszi, hogy azt megteszi, mert csak a gimnáziumra fordítja összes figyelmét. A városi hatóságtól sem várható e tekintetben semmi, mert azt sem teszi meg, a mit folyamodványaiban annyiszor igért : nem szerelte föl az akadémia termeit, melyek kicsinyek is, felül rá piszkosak is. A hatóság »csak szájjal tesz mindent, tettleg azonban keveset, azt is lassan«. Nem marad tehát más hátra, mint állami költségeken gondoskodni a hiányokról.

1 A főigazgatói irodának végre is sikerült helyet szorítani az akadémia épületében. A város azonban az akadémiai helyiségek fölszerelésével csak késett és késett.

2 így tehát az akadémiának csak összeszedett-vedett és hevenyében összerótt padokkal s asztalokkal valahogy bebutorozott termekben kellett működését megkezdeni ; a könyvtár és természettani szertár számára szükséges szekrények és állványok pedig csak képzeletben léteztek; szerteszéjjel hevert minden, akárcsak a lomtárban. Ily körülmények közepette nagyon is nehezen folytak az akadémiai előadások, egyik tanár után a másik panaszkodott, hogy képtelen dolgát eredménnyel végezni. Képzelhető, mily káros hatással volt e dolog az ifjúságra ! De a város nem mozdult és szégyenszemre ebben a siralmas állapotban hagyta az akadémiát egész az 1805/6. iskolaév végéig, amikor végre a helytartótanács riasztotta fel tétlenségéből, amint azt munkánk III. részében látni fogjuk. 1 Prot. Sehol. Lat. 1802/3. junius 7., 227. sz. — 2 A város összevéve sem tett többet, mint hogy 1803. április havában 9 templomi padot alakíttatott át iskolapadokká és 2 nagyobb és 2 kisebb asztalt csináltatott az akadémia céljaira. (Proth. Ord. Civ. Jaur. 347/704-) A gj~6rí kir. tudomány-akadémia tortéuete. II. r. 2