Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

II. AZ AKADÉMIA BELSŐ TÖRTÉNETE. fi) fiz akadémia tanulmányi rendszere. 1. Az akadémiai tanfolyamok és eéljuk. JVlily állásokra képesített a bölcseleti és jogi tanfolyam elvégzése? Német tannyelv. Tantárgyak, tankönyvek és tanrend, filozófiai irányelvek. A vallástan és a magyar nyelv tanításának elrendelése. JVIódszer. II. József 1784-ben reformrendeletet bocsátott ki a közoktatásügyre vonatkozólag. E rendelet — az akadémiákat tekintve — inkább a nevelésben és a közoktatás nyelvében idéz elő nagyobb változásokat, míg a szorosan vett oktatást egyes módosítások kivételével meghagyja a Mária Terézia-féle Ratiótól kijelölt mederben. Az akádémiai oktatás most is, mint Mária Terézia idejében, két fokozatból, vagyis a bölcseleti és jogi két-két évi tanfolyamokból áll. Azonban az oktatás célja nagyot változik, mert II. József szemében a tudomány öncélként már épen nem szerepel, hanem csak eszköz és mód, mellyel az államnak hasznavehető polgárokat kell nevelni. Ez elvek már Mária Terézia Ratiójában is föllelhetők, de korántsem domborodnak ki annyira, mint II. József rendeleteiben és utasításaiban. II. József csak úgy becsüli a tudóst, ha az államnak közvetlen, kézzelfogható hasznot hajt, magáért a tudományért élő könyvmolyt semmibe sem veszi, szakasztott úgy, mint a hires Frigyes Vilmos, porosz király. Hasonló gyakorlatias és politikai céljával szorosan összefüggő felfogás mutatkozik II. Józsefnek a német nyelv használatára vonatkozó rendeletében is. Tudjuk, politikai terve az volt, hogy országainak különféle nyelvű, szokású s törvényű népeit egységes, egynyelvű nemzetté olvassza egybe, ami által létrejővén köztük az összetartozás tudata és érzete, velük nagyobb politikai vállalatokba lehessen bocsátkozni. Hogy épen a német nyelvet választotta forrasztóul, annak oka csupán csak az,