Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1897

201 tanulságainak fontosságát; egyúttal azonban kijelenti, hogy a három év sokkal kevesebb, mintsem hogy a növendékek e széleskörű tárgyat alaposan elsajátíthatnák, a felszines tanulás pedig semmit sem használ. Megelégszik tehát a világtörténetbe való általános bevezetéssel, a főbb események pedig táblázatban függesztendők ki. A fősúlyt a magyar történetre kell fektetni, mely maga is elég módot nyújt az okulásra, elég példát a lelkesedésre, hogy a fiatal nemzedék megtanulja szeretni hazáját s érte fáradni, tenni törekedjék. A történet szent Istvántól kezdve foglalkozik az állami élettel, kapcsolatba hozván vele a vallást, politikát, az erkölcsi életet, a tudományt, az ország terjeszkedését stb. Foglalkozik továbbá az egyes királyokkal, származásukkal, családjukkal, mint a népek atyjával, az általuk alkotott törvényekkel, rendeletekkel, országgyűlésekkel, háborúikkal s végre hű képét rajzolja mindegyik királynak, mint embernek. Foglalkozik továbbá a kiváló férfiakkal, a kik a király iránt való hűségben, politikai küldetésben, hadviselésben, tudományban kitűntek. Ily alapon tárgyalandó a magyar történet all. osztályban egész 1526-ig; innentől fogva a legújabb időkig III. osztályban. A földrajzból csak Magyarországot s a vele kapcsolatos tartományokat tanulják tüzetesen. A világ általános ismertetése után előmutatandó Magyarország a világ négy tájéka szerint elhelyezve s a szomszédos tartományokkal való kapcsolatban ; ismételje a tanár ezt mindaddig, m ig csak az egész felosztást el nem sajátították. Helyezze azután eléjük Magyarország különálló térképét, a melyen meg van jelölve a négy főrész s a megyékre való felosztás. Ezen általános ismeretek után áttér azon megyére a melyben az intézet van ; megismerteti saját megyéje és városa nevezetességeit, s ezután tér át a szomszédos városokra stb. A növendékek így teljesen megismerkednek a térkép természetével, a helyek egymástól való távolságát és jobban fel tudják becsülni. A magyarázat is mindig valamely nevezetes helyhez fűzendő s onnan indul ki a szomszédos helyekre, városokra, folyókra stb. elmondván mindegyikről a hasznos tudnivalókat. Minden egyes megyében figyelemre kell méltatni: 1. a földművelést és a termelt gabnafajokat ; a szőlő- és gyümölcstermelést stb., 2. a baromtenyésztést, 3. a halászatot, 4. a lakók foglalkozását. — Igy a növendék lassan-lassan hozzászokik ahhoz, hogy a megyéje talajáról, terményeiről, táplálkozásáról gondolkozni kezd, s gondolatait tovább fűzi a többi megyére, Magyarországra s végre a többi világrészre. Két év alatt el kell végezni Magyar- és Erdélyországot, a temesi bánságot, Horvátországot, Dalmácziát, Galicziát, Lodomériát. A harmadik évben Ausztriát, Csehországot, Németalföldet ; Osztrák-Olaszországot, Porosz-Sziléziát, Lengyel- és Törökországot, a velenczei köztársaságot, Svájczot, a római szent birodalmat, Bajorés Szászországot. — Meg kell végre ismertetni a növendékkel a math. földrajz elemeit, a földtekének sokféle alkalmazását, a földre vonatkozó nevezetesebb adatokat.