Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1897

II. A GIMNÁZIUM BELSŐ TÖRTÉNETE. 1. A gimnázium egységes tanterve, osztályai; a tanítás nyelve. megelőző korszakban az ország legtöbb gimnáziumában, a mienkben is, a jezsuiták Ratioja volt az irányadó a tanításban és nevelésben egyaránt. Megvoltak jó oldalai, de, mint kifejtettük, magában hordta eg3

7uttal múlandóságának a csiráját is, mert tanulmányi szempontból szigorúan a latin nyelvhez kötötte magát s más ismeretágaknak csak mellékes szerepet juttatott. Az újabb kor haladása mellett e, tisztán a klasszikusokra támaszkodó rendszer sokáig meg nem állhatott s múlhatatlanul maga után vonta a változást az ismeretágak kibővítésében, a tárgyak beosztásában, előadásuk módszerében. Már a jezsuiták feloszlatása előtt hivott össze Mária Terézia egy bizottságot, a mely a tanulmányi ügyekről tanácskozott, de nem készülhetett el az általános tantervvel akkorra, mikor M. T. a jezsuiták feloszlatását kimondta, s ép azért 4 éven keresztül még a régi, jezsuita Ratió elvei, tárgybeosztásai és osztályai voltak érvényben. Végre 1777-ben megjelent a: »Ratio educationis publicae totiusque rei literariae per regnum Hungáriáé et provincias eidem adnexas, tomus I. Vindobonae.« E korszakalkotó mű szerkesztői : Ürményi József és Trsztyánszky Dániel a legszebb emléket állították maguknak benne. Fölöleli az elemi-, közép- és felsőbb oktatás teljes rendszerét, szigorúan megállapítva mindegyiknek feladatát, tárgyait stb. Alapja a vallásos-erkölcsös nevelés ; s e mellett czélja a testnek és léleknek egyöntetű kiképzése, elsajátítása mindazon ismereteknek, a melyekre a haza jövendő polgárának akár a gyakorlati, akár a tudományos pályán szüksége lesz. Mig tehát a szorosan vallásos nevelés felvételével egy színvonalon áll a jezsuiták Ratiojával, addig tudomány tekintetében, módszerre nézve rendkívüli nagy haladást tapasztalunk benne ugy, hogy e tekintetben a jezsuiták Ratioját, melynek különben elvek szempontjából sokat köszönhet — messze felülmúlja. Mély értelmüleg állapítja meg azon