Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1897

ÎÇO Igy 1796/7-ben az I. osztályban találunk egy 8 és egy 9 éves tanulót; a következő évben egy 9 éveset; 1800-ban két 8, és két 9 éveset. Az I. osztályban különben a korra nézve a közép arány a 12 év; 10—11 éves tanuló sokkal kevesebb van; még kevesebb a 12 évnél idősebb tanuló. 1798/9-ben találunk két nagyon is kivételes esetet, midőn az I. osztályú tanulók közt egy 21 és egy 28 éves tanuló van ; később is előfordul több 16 s néha egy-egy 18 éves ifju. A II. osztályúak korának középaránya 12—13, a III-diké 14—15; az I. hum. osztályé: 15—16; s végre a II. hum. osztályé 16 és 17 év; kevesebb számmal ugyan, de akadnak köztük 18, 20 és 21 évesek. A legfiatalabb kor, a melyben valaki a gimnáziumot elvégezhette a 14 éves kor; igy 1081/2-ben 9 tanulót találunk a II. hum. osztályban, a kik 14 évesek voltak. Vallásra nézve azt a nagy változást látjuk, hogy a tanulók kizárólagosan katholikusok, kivéve egyetlen, Panakoszta nevü növendéket, a ki görögkeleti volt. Hogy a protestánsok többé nem keresték fel az intézetet, okát abban találhatjuk, hogy az evangelikus gyülekezet 1783-ban elemi iskolát s mellette I. gr. osztályt is állított föl, a melyet aztán még két osztálylyal algimnáziummá egészített ki. (Győrmegye és város monogr. 219.) A szülők társadalmi állására is kevés adattal rendelkezünk. Az előző korszak tárgyalásában említettük, hogy a kor vége felé mindinkább kevesbednek a nemesek, s mind nagyobb számmal jelennek meg a libertinusok, a polgárok. Ugyanezt tapasztaljuk e korszakban is. A nemesek a tanuló ifjúságnak legfeljebb x/3'át teszik ; legnagyobb számmal, sokszor épen felesen vannak a polgárok ; a nemesekkel körülbelül egyenlő számban vannak a nem-nemesek, a kik közt sok volt a jobbágy is s nemkülönben katonaviselt ember. Kár, hogy épen József korából nincs egyetlen adatunk sem, hogy láthatnók áldatlan rendelkezésénék szomorú visszahatását különösen a jobbágysággal szemben. A nemzetiség — gens, natio — rovatába a magyarországi tanulókat kivétel nélkül magyaroknak jegyezték be, pedig gimnáziumunkban igen sok tanuló volt a szomszédos, idegen ajkú helységekből. Nem tudni, nem volt-e erre befolyással az, hogy ez alapon könnyebben kivonhatták magukat a magyar nyelv tanulása alól. A megyékről való statisztikai adatok azt mutatják, hogy az alsóbb osztályokban a legtöbb tanuló Győrből, illetve Győrmegyéből való volt, s csak a legközetlenebbül szomszédos Moson-, Komárom-, Veszprémmegyékből jött 30—40 tanuló. A két felsőbb osztályban is ezen megyékből való az ifjúságnak zöme ; de már távolabbi : Nyitra, Pozsony, Trencsén, Heves, Zala és Somogy megyékből is jönnek tanulók. Feltűnő a Pozsonymegyéből származó tanulók nagyobb száma 1799-től fogva, még az alsóbb osztályokban is. A pozsonymegyei tanulók majdnem kivétel nélkül az árvaházban vannak. Igy 1801-ben csak két: a