Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1896

6

4 tői nem tiltandó el, hanem értésére kell adni, hogy nem fognak vele oly tüzetesen gondolni, mint azokkal, kik be vannak irva.

1 A »constitutió«-kon kivül a Ratio studiorum is intézkedik a bejáró tanulókról. Az említetteken kivül az esküvéstől, hazugságtól, gyalázó és káromkodó beszédektől tartózkodásra ; erkölcsös és illedelmes magaviseletre s a tanár szavainak engedelmes követésére ; az iskolában s kivüle rossz szokásoknak és társaságoknak kerülésére s veszélyes és haszontalan könyvek olvasásától tartózkodásra utasíttatnak. Végre tilos nyilvános látványosságra, színjátékokba, elitéltek testi büntetéseinek és kivégzésének, kivévén az eretnekekének szemlélésére való menetel. — A bejárók a növendékek színjátékaiban sem játszhatnak szerepet, hacsak a tanár vagy prefektus nem ad rá engedélyt.

2 A mel}" növendék ez előirt szabályokat nem tartotta meg, ha kihágása nem volt súlyos, intelemben részesült ; ha súlyos volt, testi büntetéssel vagy elcsukással (carcer) büntették. A javíthatatlanokat kizárták. A győri akadémiának jezsuita korszakbéli tanulóiról nem rajzolhatunk képet. Alig van a jegyzőkönyvekben egy-két ide vágó adat; csak itt-ott említik az akadémiai tanulók puszta nevét, egyéb semmit. Az átmeneti évekről (1774—76.) adatok hiányában nem szólhatunk. A tulajdonképeni állami korszak (1776-tól) már bővebb forrással szolgál. A helytartótanács nem várta meg a Mária Terézia-féle Ratio Educationis megjelenését (1777.), hanem mindjárt az akadémia újjászervezésekor, az 1776/77. iskolaév elején iparkodott a készülőben levő Ratio szellemében megadni a tanuló ifjúságnak iskolai életmódját szabályozó utasításokat. Az alábbiakban nyujtjuk ezeket egész terjedelmükben.

3 A tanuló ifjak először tanáraiknál jelentkeznek, a kik azután az igazgatóhoz utasítják őket. A jelentkező ifjak itt iskolai bizonyítván}

7ukat tartoznak felmutatni ; az igazgató az e célra szánt táblázatba beírja nevüket, korukat, származásukat, hazájukat a megyével és születésük helyével együtt s az iskolát, a honnan jöttek. A bizonyítványokat az igazgató magánál tartja, tartalmukat röviden kijegyzi, hogy magaviseletüket és szorgalmukat ezek szerint is ellenőrizhesse és irányíthassa. Csak ezek után tekintik a tanulót fölvettnek s kerül be neve az »Album«-ba. Tandijat a tanulók nem fizettek. Ezt II. József rendelte el (1785. jan. 12.), de a győri akadémiában életbe már nem léphetett. Egyedüli ily természetű kiadásuk a tanulóknak az a csekély önkéntes pénzbeli adomány volt, melyet fára s iskolai ünnepélyekre szoktak beszolgáltatni. Régi, szinte hagyományos szokás volt ez s az állami korszakban sem szüntették meg, sőt külön rendelet (1779. febr. 12. 721. sz.) továbbra is életben hagyja. (Prot.) Ösztöndíjakkal sem találkozunk még ez időben. 1 Reg. scholast. extern., 4—11. u. o. 147. — 2 Ratio Stud. Reg. Scholast. Extern. I—15. u. o. 147—148. — 3 Az alábbi szabályok egyúttal a gimn. ifjúságnak is szólnak.