Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1896

65 Az előadások első napján az igazgató mindenik osztályt meglátogatja s a tanulókat inti, hogy minden dolgukban tanáraik parancsaihoz alkalmazkodjanak s ugy tiszteljék őket, mint a királytól föléjük állított elöljárókat ; tanulmányaikban legyenek kitartók, a jámborságban és erényben állhatatosak. Végül ajánlja őket a tanárok gondjaiba és figyelmébe. Hogy a tanár könnyebben megfelelhessen felügyelői és ellenőrzői kötelességének, a tanulók lakását be kell irni. Vendégfogadókban, vagy más gyanús, az ifjúság megrontására közeli alkalmat nyújtó házakban lakást fogadni tilos. Az igazgató írással keresi meg a városi hatóságot, hogy a joghatósága alatt való polgárokat arra kötelezze, hogy ha a náluk szállásoló tanulók a kitűzött órában haza nem térnek, vagy büntetendő cselekményt követnek el, az igazgatónak följelentsék ; ha pedig ezt elmulasztják, az illetők, mint az ifjúság megrontói, tanulókat magukhoz nem fogadhatnak. Mig a jezsuiták csak kivételesen s a katholikus hitre való áttérés reményével vettek föl nem katholikus vallású ifjakat, az állami korszakban szabad volt akármilyen vallásut is fölvenni, és a királyi rendelet teljesen megnyugtatja a másvallásu szülőket, hogy gyermekeik vallásuk miatt semmiféle bántalmaknak nem lesznek kitéve, sőt lehető szelid és szerető bánásmódban fognak részesülni s nem is lesznek kénytelenek vallásukkal ellenkező istentiszteleteken résztvenni.

1 Gondos szellemben vannak a fegyelmi szabályok is megszerkesztve. Gondoskodjanak a tanárok, hogy gyakori és üdvös intelmeikkel elejét vegyék a tanulók kihágásainak. Ha nem fogadnak szót s valami büntetésre méltó tettet visznek végbe, büntessék őket, de okkal, móddal s az igazságosság és méltányosság szem előtt tartásával. A büntetés kirovásánál ne csak a hibát, hanem a kort, a testi kifejlettséget és egészséget, sőt a származást is tekintsék, és ne is használjanak mindjárt első esetben kemény büntetést, hanem enyhébbet. Semmit se tegyenek indulatból avagy haragból, hanem érett megfontolás után állapítsák meg a bűntény mibenlétét és szabják meg a rá illő büntetést, s hacsak a fenforgó eset rögtön ítélést nem kiván, halasszák el másnapra. A fenyítés az elkövetett hiba természetének és következményeinek megmagyarázásával történjék, hogy a tanuló átlássa a kiállandó büntetés jogos voltát ; a föltehető javulás szempontjából történt megbocsátást pedig kegyelmi dolognak kell előtte feltüntetni. A tanár soha se verje meg maga a tanulókat, hanem más által ; a feddéseknél ne használjanak csúfneveket (»szamár«, »ostoba« sat.), mert ezek inkább a tanár indulatosságát, mint ügybuzgalmát mutatják. Ha valakit keményen kell megcsapatni,

2 akkor a tanár a vétket az 1 Protocollum. — * Verés és megcsapatás a gimnáziumi tanulókat érte ; az akadémiai hallgatókat e helyett »carcer«-rel, bezárással büntették.