Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1896

15 főtekintély Aquinoi Sz. Tamás legyen. Ezt tartozik a tanár követni és hallgatóival megszerettetni. Előadásában nem elég az egyházi doktorok állításait felhozni s a maga nézetét is elmondani, hanem tartozik egyszersmind Sz. Tamás véleményét védelmezni, vagy az egész kérdést elhagyni.

1 A mely kérdéseket Sz. Tamás nem tárgyal, azokban hangadók az egyháznak hivatalosan megállapított tanai és az elfogadott hagyományok.

2 A hittudományi tanulmányok harmadika : a lelkiismereti eseteknek (casuum conscientiae) tárgyalása, vagyis a casuistica, theologiai erkölcstan. — A bölcseleti tanfolyamon előadott aristotelesi erkölcsbölcselet után a keresztény erkölcsösséget csupán a casuisticai magyarázatokban tárgyalták. Tehát nem összefüggő tanulmány, hanem az élet különféle viszonyai közt felmerülhető egyes konkrét eseteknek (casus) erkölcsi szempontból való vizsgálása volt e tantárgy. S az esetek és nehézségeknek nemcsak erkölcsi értékével, hanem egyszersmind megoldásuk és elintézésük módjával is megismerkedtek a hallgatók.

3 A casuisticai oktatás célja jó és ügyes lelkészeket képezni. — Két éven át naponkint egy órában magyarázza az egyik tanár a szentségeket, az egyházi fenyítéket (censura) s ezen felül az emberek állapotát és kötelességeit ; a másik tanár a tiz-parancsolatot ; a hetedik parancsolatnál tárgyalja a szerződéseket s mindig könnyedén érintse a kevésbbé fontosakat. Scholasticus apparátus nélkül, kétségek fölvetésével kell a nehézségeket következtetések utján megoldani. A tanár következtetéseinek támogatására legfölebb két-három érvet szemeljen ki s minden általános szabályhoz körülbelül három odatartozó esetet kapcsoljon például. — E fejtegetésekben a tanár saját véleményét is akkép erősítse meg, hogy ha azokkal szemben más vélemény szintén bizonyítható (probabilis) és tekintélyes szerzőktől szintén támogatható lenne, azt hasonlóan valószínűnek és megokolhatónak jelezze (etiam probabilem esse significet).

4 Mennyiben felelt meg a győri akadémiai oktatás ezen általános követeléseknek, kimerítő választ nem tudunk rá adni. A jegyzökönyvek csak azt hagyták hátra, milyen tárgyakat tanítottak s kik voltak a tanárok. Azt láttuk már, hogy az akadémia az idő és körülmények szerint lassan, de biztosan haladt kialakulásához. E közben természetesen hézagos volt mindkét tanfolyamon az oktatás. De, a mint tehették, pótolták a hézagokat ; sőt többet tettek, mint a mennyit szabályaik követeltek. A hittudományi tanfolyamon az előirt három tantárgyon kivül tanították a vitatkozástant, egyházjogot s az egyháztörténetet. A bölcseleti fokozaton is haladást látunk szabványaikhoz képest; a szokott tárgyakon kivül szerepel a ' Reg. prof. sehol, theol. 13 Molnárnál 160. — * Reg. prof. sch. theol. 5. Molnárnál 161. — a Molnár 161—162. — 4 R. St. Reg. prof. casuum. I., 2., 3., 4., 5. Molnárnál 163.