Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1896
i6 természetjog, sőt, bár csak egy évig, a magyar történettel is megpróbálkoznak. — Tanárt is eleget alkalmaztak, 1 s nem voltak túlságosan elhalmozva. — A tantárgyak kezeléséről eg3' betűnyi adatot sem találtunk ; de ily buzgóság mellett bátran föltehetjük, hogy lelkes tanítás, lelkiismeretes ellenőrzés és kielégítő eredmény jellemezte a győri jezsuiták akadémiai oktatását. Az államtól való függés szempontjából az 1773—1776-ig terjedő időközt is az állami korszakba foglaltuk. Dë tanulmányi rendszer tekintetében még a jezsuita korszakhoz tartozik. Az akadémia belső szervezetén semmi változás nem történt. A tantárgyak száma, minthogy a jezsuitáktól behozott, de a Ratio St.-ban elő nem irt tanulmányokat újra kiküszöbölték, nemcsak hogy fejlődést nem jelöl, hanem az akadémiai oktatás visszaesését bizonyítja arra a kezdetleges állapotra, melyet a Ratio St. előir. Szolgáljon állításunk megerősítésére ezen, mondjuk, átmeneti időközben használt tan és órarend. A theologián reggel 7%—87 2-ig szentirásmagyarázat; 8'/ 2 — dogmatika, utána 10-ig a tanár jelenlétében, vagy a nélkül vitatkozás; 9 1/ 2-töl fél óra hosszat egyházi szónoklattan. Délután 2—3-ig egyházjog, 3—4-ig dogmatika. — A bölcseleti tanfolyamon a másodéveseknél 8—9. fizika, 9—10. erkölcsbölcselet; délután 2 1j z—372"i& vitatkozás. Az elsőéveseknél 8-9-ig logika vagy metafizika, 9—10-ig mathématika; délután 2 x/ 2—3 Va-ig logika vagy metafizika, utána vitatkozás. — A magyarázatok rendesen fél vagy háromnegyed órán át folytak, utána a tanulókat feleltették. 2 Vezérkönyvekül az előadásoknál a scholastica theologiához Antoine Gábor jezsuitának művét (Theologia universa. Jaurini, 1755.), az egyházjoghoz Pichler Vitus, jezs. Compendiumát,* az egyházi szónoklattanhoz Kaprinay István, jezs. munkáját használták ; a szentirásmagyarázatnál nem volt vezérkönyv előirva. — A bölcseleti tanfolyamon Steinkellner erkölcsbölcseleti művét, Makó Pál, jezs. mathématikai munkáit (Compendiaria physicae institutio. 1762 —1765.; Comp, matheseos institutio, 1764.; Dissertatio de figura telluris, 1767.; Elementa math. purae, 1768. etc.), Horváth ker. János logikáját és fizikai munkáit (Physica particularis, 1770.; Phys. generalis, 1767. etc.) használták. 3 Az átmeneti évekre vonatkozó adatok többet mondanak, mint gondolnók. Mivel ez években is a jezsuiták csapásán folyik tovább az oktatás, nem csekély értékű tájékozást nyerünk a győri jezsuita akadémia berendezéséről és haladásáról a XVIII. század második felében. Látjuk belőle, hogy — a miről semmi jezsuita följegyzés sem maradt — a bölcseleti 1 L. a tanárok névsorát hátrább. — 2 Mercur. 1787. 260—261. — 3 U. o. 258—259. — * Pichler könyvét a helytartótanács hamarosan kiküszöbölte, mivel a »bellarminisztikus« szellemben volt irva s helyette Lakics György Zsigmond, nagyszombati egyet, tanár könyvét (Institutiones Juris Ecclesiastici.) rendelte. (Mercur. 1787. 771.)