Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1896

7 kialakult a győri jezsuita akadémia. Az egész kialakulásában az a különös, hogy a hittudományi tanfolyam rendszere szerint ez utóbbi volt az akadémiai tanulmányok első foka. Az oka e felfordított sorrendnek az előzményekből folyik ; első sorban a győri püspökség növendékeinek hittudományi kiképzéséhez szükséges eszközöket kellett megteremteni. A győri jezsuiták nem elégedtek meg tanulmányi rendszerük előírta tantárgyak tanításával ; tovább mennek s uj, a jezsuita akadémiákban szokatlan tudományokat is fölvesznek oktatásuk keretébe. 1754-ben megkezdik a természet-jog tanítását. Igaz ugyan, hogy már a következő évben nem találjuk a természet-jogot az akadémiai tantárgyak között és csak 1702-ben veszik föl újra s csak néhány évig, 1767-ig tanítják: mégis méltó elismeréssel kell nekik adóznunk, hogy jogi oktatásban is részesítették növendékeiket. Más nevezetessége a győri akadémiának, hogy 1761-ben hires történetirónk Pray György a magyar történetet adta elő. De sajnos csak egy évig, mert Pray Győrből elkerülvén a magyar történet tanítása is megszűnt.

1 Az akadémiai oktatás helyiségéül kezdettől fogva a gimnázium épülete szolgált. Fleinte alig-alig tudtak az akadémiának helyet szorítani, de Zichy Ferenc gr., püspök bőkezűségéből még egy emelet rakatván az egyemeletes épületre, bőven jutott hely.

2 Az 1745-ben végleg megalapult akadémia növendékeiről az adatok teljes hiánya miatt semmit sem tudunk; nem azt sem, vájjon csak a növendékpapok látogatták-e, avagy világiak is. Minthogy azonban a bölcseleti tanfolyam önmagában is képesített világi állásokra, valószínűleg világi ifjak is voltak az akadémia növendékei közt. Az akadémia 1773. őszéig volt a jezsuiták kezén. Mária Terézia királynő szept. 21-ikén foganatosította XIV. Kelemen pápának a Jézustársaság eltörlését illető határozatát ; erre a győri jezsuiták kivonultak társházukból s bucsut mondtak intézetüknek (okt. 12.). 2. Az akadémia államosítása és újjászervezése. A 18. században lábra kapott szabad szellemnek egyik főtörekvése volt az iskolákat kivenni az egyház kezéből s egyenest az állam felügyelete és intézkedése alá vetni. E törekvés, valamint több külföldi országban, nálunk is kapóra jött az állam-hatalomnak. III. Károly trónraléptével (1711.) uj elvekkel lép föl az uralkodóház. Flotte területhódítás, most a meglevők szervezése és állandósítása volt a cél. A munkálatokat, reformokat maga az állam kezdeményezi, vezeti, de 1 Liber etc. — * Lásd a győri főgimn. idézett értesítőjét 37. 1.