Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1896

8 ugy, hogy hatásköre minden téren gyarapodjék és erősödjék. így van ez a közoktatás terén is. Már az 1715. országgyűlésen kelt egy törvénycikk, mely kimondja az államnak felügyeleti jogát az összes nevelő és tanítóintézetekre s azok alapítványaira oly módon, hogy a felügyelettel a püspökök bízassanak meg. E törvénycikkelyt azonban, épen mivel a püspökökre bizza a felügyeleti jogot, nem léptették életbe. III. Károly ennél többet kivánt s ime! az 1722/23. országgyűlés a felügyeleti jogot, a kormányzati jog körébe tartozónak jelentvén ki, az államra, illetve egyik kormányhatóságára bizza.

1 — III. Károly után következett Mária Terézia, kiben oly mértékben összpontosultak az állami hatalom tágítására irányuló törekvések, mint előtte egy Habsburgban sem. — Uralkodásának második felében már annyira elterjedt volt az említett szabad szellem, hogy közvetlen környezete is annak hívei közé tartozott. E szellem oly értelemben akarta az iskolákat államosítani, hogy vezetésükben a felekezetiesség egészen elmosódjék. E cél megvalósításában legnag}*obb akadékul a jezsuiták iskoláit tekintették a szabadelvűek. El kell venni tőlük az intézeteket, sőt hogy semmi tekintetben sem legyenek akadékul, el kell törölni társaságukat! Ez lett a jelszó. — Mária Terézia buzgó hive és terjesztője volt a katholicizmusnak. Azért, mikor kapva-kapott az állami fenhatóság elvét hirdető uj tanokon, ellenkezésbe jutott önmagával : államosítani akarja az iskolákat, de katholikus jellegüket is hiven megakaija őrizni. A katholikus irányú nevelésnek és oktatásnak pedig kiválóan a jezsuiták levén leghivatottabb munkásai, társaságukat nem akarja feloszlatni. De tanácsosai nem nyugosznak, a jezsuitákat az állam ellenségeinek bizonyítgatják. Végre is győz a királynőben a hatalomvágy s feloszlatja a Jézus-társaságot. De a felekezetietlenséget még sem engedi lábrakapni, továbbra is csak katholikus férfiakat, papokat, vagy világiakat alkalmazott az állam a jezsuitáktól elvett intézetekben. I&y jutott a győri jezsuita társház, gimnázium, akadémia és a velük kapcsolatos konviktus az állam kezére. A jezsuita tanintézetek lefoglalása után az állam maga sem tudta, mitévő legyen. Uj tanulmányi rendszer még nem volt, tanárokat nem tudta hol teremtsen elő, a fizetésükre és a tanintézetek fentartására szánt jezsuita vagyon és birtokok összeírása és behajtása épen munka alatt. Az uj iskolaév meg küszöbön ! Mária Terézia ideiglenes intézkedést tett. Okt. 8-ikán rendeletet adott ki, melyben felszólítja a püspököket, hogy oly helyekre, a hol eddig jezsuiták látták el az intézeteket, alkalmas papi egyéneket alkalmazzanak tanárokul. Mivel pedig igy is rövid volt az idő, az iskolázásnak november hó elején szokásos megnyitását december elejére halasztotta el.

2 1 Molnár A. i. m. 261., 264, 271. — 2 Kovachich M. Gy. : Merkur von Ungarn 1787. 219-220.