Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1896

112 a kegyeletes utókor aláírással jelölte meg. Distichon ez, megkapó tartalommal és gyönyörű szójátékkal. így hangzik: Hanc puer hac coluit Benedictus imagine Matrem: Hanc puer, Hanc cole vir; sic benedictus eris. Magyarul : E képben tisztelte Benedek e Szűzanyát ; őt tiszteld te is mind ifjú-, mind férfikorodban ; akkor te is benedictus, azaz áldott lész. E szent buzgalom vonzó hatása alatt jöttem, hogy az egyház szertartása szerint a Patrona-Hungariae ezen szobrát megáldjam és e disz-teremben megjelenők előtt tisztelet tárgyává, szentelménynyé avassam. A megáldásra előirt egyházi ima szavai nagyon megszívlelendők. Könyörögtem, hogy a mindenható és örökkévaló Isten a Bold. Szűz Máriának, Jézus anyjának e szobrát megáldani és megszentelni méltóztassék ; engedje, hogy, a kik ezen szobor szemléletére szivükben a szent Szűz iránt tiszteletre hevülnek, az ő érdemei által, az ő közbenjárására a jelen életben kegyelmet, és a jövőben örök dicsőséget nyerjenek. Kedves tanuló ifjak ! Közel 30 éve, hogy én a magyar ifjúság tanításával foglalkozom : ezt a pályát tűztem ki életem feladatául, ebben találtam légfőbb örömömet ; a magyar ifjúság vallás-erkölcsi életéből, tudományos előmeneteléből és hazaszeretetéből alkotok magamnak képet hazám jövőjének alakulásáról. Tudom ugyan, hogy már a szülői házban főleg buzgó édesanyjuk ajkairól az első szavak közt tanulták el Mária drága nevének hangoztatását ; tudom, hogy az elemi oktatás óta, a Miatyánk után az Üdvözlégy Mária elrebegését mint kath. ifjak elmaradhatatlan napi imájuk közé sorolják ; tudom, hogy gimnáziumi tanulmányaik folyamán főt. tanáraik minden alkalmat felhasználnak a kath. vallásos érzület és kath. öntudat ápolására, melynek egyik legszebb virága, kiegésziő része a szent Szűz iránt való pietás ; mindazáltal egy belső szózat súgja, intézzek néhány szót önökhöz, hogy a Magyarok Pátrónája dicsőítéséhez a mai alkalomból mindnyájan egy szívvel, egy lélekkel hozzájáruljunk. Szent az én meggyőződésem, hogy önök egy magyar szívnek magyar szivekhez magyar őszinteséggel intézett buzdítását tanulékony kebellel fogadják. Elválaszthatatlanul összefügg a szent Szűz iránt való pietás hazánk történetével azon nap óta, hogy szent István országát és kedves magyar népét a Magyarok Nagyasszonyának ótalmába ajánlotta. A századok jártában ezen pietás volt a magyarnak legszentebb öröksége ; ez volt öröme rövid szerencse napjaiban ; ez volt vigasztalása hosszú bánatéveiben ; menedéke akkor, midőn »megnehezült az idők viharos járása fölöttünk;« reménye az Ur látogatásának szorongató órájában, midőn