Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895
55 vezetésre képes igazgatóval együtt a lelkes tanári kar bele lelket nem lehel. Önkéntelenül is kíváncsiak volnánk az ily heterogen tanári karral elért eredményre, de erre a szorosan vett iskolai följegyzések semmi felvilágosítást sem nyújtanak. Azt hittük, hogy tanári működésűkről talán életrajzukban találunk némi tájékoztatást ; de csalódtunk. Azt pedig bajos hinni, hogy a rátermett, lelkes, hivatott és önálló tanárra az egységes tanterv oly nyűg lett volna, hogy egyéniségük kifejlődését gátolta volna. Hisz manap is megvannak az egységes tanterv és utasítások, a melyekhez minden tanárnak alkalmazkodnia kell, de ez egységes szabályzat mellett is kifejlődik mégis a tanári egyéniség; s nagyon szomorú volna, ha nem volna igy. Két tanár ugyanazt a tárgyat, ugyanazon fokú osztályban sem adja, sokszor nem is adhatja elő teljesen egyforma módszerrel, mert növendékeik mindig mások. A mai tanár egyénisége azonban kifejlődhetik, mert folytonosan tárgyunkkal foglalkozunk ; a jezsuita tanáré ellenben a legtöbb esetben nem fejlődhetett, mert egyrészt csak átmenetileg foglalkozott tárgyával, másrészt az utasítás, a Ratio is sokkal lenyügözőbb békót helyezett rá, a melyet leráznia lelkiismeretével ellenkezett volna. A tanári pálya náluk tehát csak bizonyos számú éveket foglalt le, de életük feladatává igazán soha sem vált, a legtöbbre nézve csak átmeneti idő volt más iránya működésre. Innen van, hogy életrajzi adataik is csak szárazan sorolják fel a tanárkodás éveit, de ez irányú méltatásukkal nem foglalkoznak. Szép szokásuk volt, hogy elhunyt társukról az illető ház feje vagy historikusa elogiumot irt. Vaskos kötetekbe vannak ezek összegyűjtve a pannonhalmi Paintner-féle gyűjteményben, de tanári jellemrajzot hiába kerestünk bennök. 1630-tól 1688-ig 19, Győrött működő tanár elogiumát találtuk meg ; hosszabb-rövidebb méltatások ezek az illetőknek működéséről, de leghosszabban mindig papi hivatásuknak méltatásával foglalkoznak, tanári működésűk épen csak évek szerint van felsorolva ; néha még a helyet is elhallgatják. Igy Misch János (Elogium 440.) 1643-ban volt a gimn. tanára. Életrajza fölemlítvén, hogy Luxenburgból származott, hol és mikor végezte tanulmányait, aztán egész szárazan sorolja föl, hogy két évig a humanista iskolában tanított, négy évig a rhetorikát, 10 évig a mathesist, 4 évig a morálist, 2 évig a hitvitázást tanította, s aztán különböző rendi hivatalokat viselt. Majd belső életével, önsanyargatásával, béketűrő, szelid jellemével s végre csendes kimúlásával foglalkozik, tanári működésére csak egy szava sincs. — Szuhay Pál 1638-ban volt Győrött a syntaxis tanára, máshol a poétikáé; később a Szepességben Csáky grófok nevelője, de ez irányú működéséről egy szót sem említ életrajza ; de hosszasan foglalkozik önsanvargatásainak szinte borzalmas módjaival, életmódjával, szokásaival s társai iránt tanúsított szerény és kedves modorával. — Jergerer Ferencz 1040 4N-ig volt gvőri igazgató. Életrajzi adatai szerint különböző helyeken a grammatikától kezdve egész a rhetorikáig minden osztályban tanított :
