Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895

45 ségét kielégítőnek találta s erkölcsi tekintetben se volt ellene kifogása, felvette, s egyúttal átadta neki az intézet fegyelmi szabályait. Följegyezte az illetőnek vezeték- és keresztnevét, felvételi évét és napját, születése helyét, szülőinek vagy gyámjának nevét s azt is, melyik ismeri a lakását tanuló társai közül. — A legalsó osztályokba se nagyon korosokat, se nagyon fiatalokat ne vegyen föl. Az általános és ünnepies föllépés (promotio) a felsőbb osztályba a nagy szüneti idő után történt. Megtörténhetett évközben is, ha az illető tanuló kiváló készültséget és képességet tanúsított ; előbb azonban vizsgálatot kellett kiállania. A syntaxisból a poétikába s ebből a rhetorikába évközben nem történhetett föllépés, mert ez osztályokban az egyes ismereteket csak az év második felében tárgyalták. Minden osztály egy, szükség esetén két írásbeli dolgozatot is készített; a syntaxistól följebb költemény is lehetett a dolgozat tárgya, vagy görög tétel is. A vizsgálat előtt három nappal kihirdettette a tanárok utján a vizsgálat idejét, a kik egyúttal a vizsgálati szabályzatot is közölték velük. Az Írásbeli vizsgálatokon vagy magának az igazgatónak, vagy megbízottjának kellett jelen lennie, s adott jelre tollba mondania a tételt, mely inkább rövid legyen mint hosszú. Az Írásbeli dolgozatokat azután összeszedeti s átjavítás végett átadatja a vizsgáló tanároknak. A vizsgálat elnöke mindig az igazgató ; kivüle még két, a humaniórákban jártas vizsgáló egyén van jelen; ezek, ha csak lehet, ne az illető osztály tanárai legyenek, s a rektor nevezi ki az igazgató mellé. Az eredményt a szótöbbség dönti el. Népes osztályokban több ily hármas bizottság is működhetik. — A bizottság hármasával szólította felelésre a növendékeket. A vizsgáló bizottság köteles volt átolvasni az illető osztálytanárok jegyzőkönyveit, összevetni a tanulók jegyeit, hogy elöhaladásukról tiszta képük legyen. — A vizsgálaton a tanuló először is dolgozatának egy részét mondja fel, kijavította a hibákat ; majd a grammatikából s az osztályban végzett egyéb tárgyakból kérdezték őt. — Midőn három tanulót kikérdeztek, azonnal megállapították jegyét, nehogy a hosszú kérdezés elhomályosítsa első benyomásukat. — A kétes tanulók dolgozatait köteles volt az igazgató időnkint átvizsgálni s ezek részére a vizsgálat alkalmával uj dolgozatot követelhetett. Hogy a bírálatban igazságosak legyenek, tekintetbe vették az illetőnek korát, tehetségét, hajlamait, az osztályt stb. — A vizsgálat eredményét csak az osztály tanára tudhatta, kivüle senkivel sem volt szabad közölni. Ha valaki a követelményeknek épenséggel nem felelt meg, akkor semmiféle könyörgésre sem volt szabad hajtania a bizottságnak ; sőt ha a tanulásra teljesen képtelennek találták az illetőt, kötelességük volt a szülőkkel közölni, hogy az iskolából fogják ki a fiukat. Ha a tanuló megfelelt a követelményeknek, de nagyon fiatal volt, akkor azon föltétel alatt bocsátották felsőbb osztályba, hogy rossz tanulás esetén visszaküldik az előbbi osztályba. Az eredményt ünnepiesen vagy az osztályteremben, vagy a nagyteremben (aula) hirdették ki, a legjobbak neveit olvasva fel először.