Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895

IV és sokat tűnődött megfejtésén. Ép ily vizsgálódólag fürkészett szeme akkor is, ha a physika tanára valami uj találmányú gép megtekintésére hivta meg. Nem elégedett meg a gép működésével ; ha megbámulta is az eredményt, szeme, keze folytonosan kutatott a gép szerkezete s összefüggése után. A milyen éles volt látása, oly élesen bonczoló volt Ítélete is. Nem tudott megnyugodni semmiben mindaddig, míg csak meg nem értette. A logika után kutatott minden dologban, s ha meg nem találta, senki kedvéért el nem hitte, bármily meglepő eredményről meséltek is neki. Teljesen, szivvel-lélekkel physikus volt : ennek élt fiatal korában, ezzel foglalkozott nyugalmában, ebben talált szórakozást később is, mikor szellemi működése szűkebb körre szorult és különösen emlékezete cserben kezdte hagyni. A külső világ kevésbbé érdekelte. Nem elegyedett bele semmiféle ügyeibe, bajaiba. 1848-ban őt is kirendelték Budapesten nemzetőrnek, de szivesen hagyta el őrállomását, hogy physikai termébe vonulva dolgozhassák tovább. Tudománya volt az egyetlen szenvedélye — és a rendületlen kötelességteljesítés. Ha rajta állt volna, élte utolsó perczéig sem hagyta volna el a tanári katedrát, a melyen oly sokáig hirdette a természettudományok vívmányait. Ha a tudományért lángoló heve már fiatal korában szerencsésebb viszonyok közé, a külföld valamelyik gazdagon felszerelt laboratóriumába helyezi, a hol kellő eszközök álltak volna rendelkezésére, még fényesebb eredményeket is felmutathatott volna. De az ő helyzetében, a mikor keze kötve volt, s a legtöbb gépet is magának kellett megszerkesztenie, hogy magyarázataiban használhassa, a kutató ész is kénytelen volt pihenni s idejét oly munkára fecsérelni, mely elvonta erejét attól, hogy még több, nagyobb felfedezéseket tehessen. Kutató szelleme igy is nyomot hagy nemcsak szűkebb körben, hanem a világirodalomban is. Mikor a 20-as években itt, majd Pozsonyban tartózkodott, ő eszelte ki a szódának alkalmazhatóságát savanyuviz helyett. A mai nap már oly általánosan elterjedt syphont ő találta föl. O állapította meg először a dynamo-gépek elvét, habár nyilvánossá tétele idegen névhez fűződik is. Eredeti készüléke az ő megjegyzéseivel együtt máig is megvan az egyetem physikai intézetében. Az ő találmánya az elekro-mágneses forgó is ; eredeti készitménye Pannonhalmán van. A mi akkor, félszázad előtt még a tudós világot is csodálkozásba ejtette, az ma már — ép ugy mint a syphon is, — általános alkalmazásánál fogva szinte mindennapivá lett ; de a feltalálás dicsősége örökre az ő nevéhez fűződik. Találmányai közöl nevezetes még a csöves villamszedő is,