Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895

13 átengedni, nem mintha a Jézus-társaság iránt ellenséges érzülettel volna, hanem az ilyen fajta elsajátításból eredhető súrlódások elkerülése végett. Dallosnak rosszul esett e kettős elutasítás, de nem egykönnyen ijedt vissza a nehézségektől. Megírja a királynak az eddigi tényállást s azt a nemeslelkű ajánlatot teszi, hogy ő ad a magáéból a székesegyház szomszédságában, igen egészséges helyen,

1 telket a szóban levő célra. De egy kis bökkenő itt is van, mert az említett telken van a katonai élelmező hivatal. Tétesse ő Fölsége máshova ; ha azonban nehezen menne, másutt, de ugyancsak az ő telkén építkezhetnek a Jézus-társasági atyák. Azon esetre pedig, hogy ez utóbbi helyet nem találnák az atyák elég alkalmasnak, nincs más mód, mint hogy ő Fölsége intézkedjék a legjobb belátása szerint ez ügyben. Kéri egyúttal a királyt, hogy a veszprémvölgyi apáca-klastrom jövedelmét, melyet eddig ő kezelt, fordítsa a Győrött letelepülendő Jézus-társasági atyák javadalmazására.

2 Dallos kérelme nem maradt eredménytelen. A király 1626. okt. 3-án kelt levelében a veszprémvölgyi apácza-kolostor jövedelmét a győri Jézustársaságnak adományozza.

3 Majd meg (okt. 4.) arról tudósítja Dallost, hogy a kollégium és iskola számára szükséges hely kiszemelésére Sennyey István váczi püspököt, királyi kanczellárt és tanácsost küldi ki királyi biztosul, kit a fontos ügyben erejéhez képest támogasson.

4 Sennyey megérkezett, de semmire sem ment, mert a káptalan most már azt is ellenezte, hogy a püspök telkén legyen a kollégium és az iskola. Dallos nem hagyja annyiban a dolgot, a primási székhez fordul, elpanaszolja Pázmány Péternek a kanonokok érthetetlen viselkedését és eljárását ez ügyben. Csodálja a káptalan ellenkezését, holott ő »az kaptalan fundussán akarattyok ellen semmit nem cselekedhetik, az ő fundussához nekiök sincsen közök, sőt köszönhetnyk, hogy az ű polgárok fiuiyt akarja segítteni, az ű költségök és károk nélkül.« Ajánlkozik egyszersmind, ha az érsek ugy gondolja, hogy az atyák még az ősszel elkezdjék az iskolázást, mig iskolát építenek vagy e célra házat bérelnek, ö szívesen átenged lakásán három szobát, maga meg kiköltözik, »csak segíthesse a tanuló Itítjakat és gyermekeket, kik tudatlanságban nevekednek, heresísben követik atyáikat és egyébaránt is fogyatkoznak, vesznek.« Tanácsot kér továbbá Pázmánytól, hogyan vigye előbbre az ügyet ő fölségénél s kérdi, nem hivatja-e maga elé a dolog megbeszélésére a prépostot, az őr- és olvasókanonokokat.

5 Pázmány már Dallos levele érkezte előtt megtudta, mennyiben van az ügy; Sennyey és a Jézus-társasági provinciális megfordultak nála s jelentést tettek neki. Csodálkozott a káptalan dolgán s nem tudta elhinni, 1 A mai gazdatiszti lakás. — 1 Gy. K. M. L. Th. XXVII. Num. 3816. és 3840. — s Az adományozó oklevél a Gy. K. L. Th. XXVII. N. 3817. - 4 U. o. Th. XXVII. 3818. - 8) U. o. Th. XXVII. N. 3820.