Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895

14 »hogy minnjaian abban az modatlan opinioban volnanak, hanem csak nemellyek.« Ir Dallosnak (okt. 26.) s azt tanácsolja neki, beszéljen négyszem közt a jobb gondolkozású kanonokokkal és »ércse s vegye tőllök tetszéseket, es persuadeallja. hogy akik akarjak separalljak magokat azoktul akik nem akariak, lehetetlennek itili, hogy minyajan ebben az bolond velekedesben volnának.« S ha barátságosan nem sikerül a dolgot valamire vinni, sarkalja a kanonokokat, nyúljon szigorú eszközökhöz, ha kell, akár világi karhatalomhoz ; mód lesz benne. Mégis első sorban a békés utat ajánlja. Ami a püspök »fundusan való dolgot illeti, az immár ugyan balgatagsag es nem okosság hogy abban contradicalnak« (ellenmondanak). »Ne gondoljon senki ellenségével«, kezdje el az iskolákat, amint lehet ugy ; az idő s az iskola haszna majd meglágyítja az ellenkező kanonokok elméjét.

1 E levelet Dallos a káptalannak is átadta ; dec. 22-én megkapta rá a választ. Megértette a káptalan, hogy szükségtelen őt megkérdezni, ha a király akarja a kollégium alapítását. Arra a megjegyzésre, hogy nem lehet a püspöki és káptalani telkek kisajátítását az egyházi vagyon megcsonkításának mondani, mivelhogy jobb célra szánják, azt feleli a káptalan, ilyenformán az egész várost el lehetne foglalni. Attól is tart, ha nem lesz az atyák megélhetésére elég alap, a kisegítés szüntelenül a káptalan és a püspök nyakába szakad. A felhozott s egyéb okoknál fogva a káptalan nem adhat semmiféle helyet a Jézus-társaságnak.

2 Nem mondja ki a káptalan, de fanyalgó okoskodásából nyilván kirí, hogy főcélja a Jézus-társaság letelepedésének megakadályozása volt. Csakhogy már későn. Pázmánynak ugyan az volt a szándéka, hogy a társaság ne Győrött, hanem Kőszegen telepedjék le ; minthogy azonban Jézus-társaság generálisára bizta a választást, ez fontosabb állomásnak találván Győrt, e mellett döntött s legott felszólította a provinciálist, küldjön Győrbe magistereket, tanításra képesített tagokat.

3 Egyelőre csak három atya jött : Dobronoky György, Maurak Máté és Káldy János ; legalább ezek neve fordul elő az első években. Telkük, házuk azonban az atyáknak még 1627 tavaszán sem volt. Pázmány már sokalta a dolgot. Leveleiben (május 9. és 11.) sarkalja Dallost, akárhogy, de szerezzen az atyáknak telket, házat.

4 Dallos felel neki, hogy a dolog nem megy, mert a káptalan nem enged. Pázmány újra ir, biztatja s ügyes fogást ajánl a házszerzésre. »Az ördögnek nagy mestersege ez, hogi az egyhaznak embereiktül kel impedimentomanak lennj az Religio promotioianak. De nem kel ebbe egy csöpnyereis meg ütköznj, — hanem csak ember modgiaval indicsa az dolgott, ugian pro1 Pázmány P. levele. Győri történelmi és régészeti füzetek. I. 167. -168. — 2 Gy. K. M. L. XXVII. 3823. — 3 Lamormaini Vilmos J. t. atya levele Dalloshoz u. o. XXVII. 3822. - 4 U. o. XXVII. 3824.