Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895

172 1725. Ugyanaz, de már nem igazg. 1726. Taan László. 1727. Szabó Ferenc. 1728—1730. Sümegi János. 1731. Roth Simon. 1731 —1733. Faschmg Ferenc. 1734—1740. Kecskés Ferenc. 1741. Mossoni János. 1742—1743. Melchtler Nándor. 1744—!745- Földvári Mihály. 1746. Földári Mihály, halála után berben. 1762—1765. Lipsich Mihály. 1766. Klaus Ignác. 1767—1772. Mórocz Ignác. 1773. Koller Ignác. 1747. Csatári Antal. 1748. Novota István. 1749. Patai András. 1750—1756. Tolvaj 1757—1758. Szidenki János. 1759—1760. Hellmayr Miklós. 1761. Ugyanaz, meghalt októ­Csatári Antal. 71 év alatt tehát 28 regens. A mint ez adatokból látni való, a regens állandóságára nagyobb súlyt fektettek. Ritkábban változtatták őket ; ren­desen megszakítás nélkül 2—3, sokszor 5—-6, sőt 7 évig is megmaradt állásában. Mivel a növendékség a konviktusban teljesen az ő gondjukra volt bizva s ezért nemcsak ellátásukról, tanításukról, hanem szoros érte­lemben vett nevelésükről is felelősek, nagyon természetesen átlátta a tár­saság, hogy céljukat csakis igy érhetik el. Annyira fontosnak tartották ez állást, hogy mig a gimnázium igazgatóját sokszor tetemes mellékfoglalko­zással halmozták el, a regensnek legtöbbnyire semmi egyéb foglalatossága sem volt ; csak ritkább esetekben bizták meg katekizálással, a magyar szónok­sággal vag} 7 más kisebb hivatallal. A nevek még azt is mutatják, hogy a re­gens származására is tekintettel voltak ; rendesen jó hangzású magyar nevek­kel találkozunk. Súlyt helyeztek rá, hogy a nagynevű alapító szándékának megfelelőleg az iíjak magyar nevelésben részesüljenek. A regensnek teendői, kötelmei végzésében az alapító oklevélben, meg­jelölt vezérelveken kivül a konviktusra vonatkozó általános szabályokhoz kellett magát tartania. Ezek szerint a regens a kollégium rektorának volt alávetve, a kinek a konviktus állapotáról havonkint legalább egyszer tüze­tes jelentést kellett tennie. Kötelessége volt a konviktus szobafelügyelőit hetenkint, havonkint összehívni, őket kikérdezni s ez alapon intézkedni, javítani, a hol baj volt. Uj szokásokat, elveket csak a rektor beleegyezté­vel honosíthatott meg. Különös gondot kelle fordítania a növendékek vallás­erkölcsi életére, tanulmányi előmenetelére. Növendékeket csak a rektor jóváhagyásával küldhetett el. Szolga-személyzetül csak kifogástalan, fedd­hetlen előéletű egyéneket fogadhatott fel. A kiadásokról és bevételekről pontos jegyzéket kellett vezetnie s mindenről a rektornak, esetleg a pro­vinciálisnak beszámolnia. Segédjének, a viceregensnek (magisternek) pedig kötelessége volt a regenst távollétében helyettesítenie s minden dolgában támogatnia. O irta be a növendékeket megérkeztükkor. A konyhára, ebédlőre, élelmezésre s a szobákra, minden helyiség tisztaságára és jókarban tartására, szóval

Next

/
Thumbnails
Contents