Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895

I. A KOLLÉGIUM ÉS GIMNÁZIUM KÜLSŐ TÖRTÉNETE. 1. A Jézus-társaság letelepedése. katholikus gimnáziumi oktatás felvirágzása hazánkban a XVII. század elején kezdődik s a jezsuiták nevéhez fűződik. Keletkeztek ugyan már a megelőző században is, a mohácsi veszedelmen innen eső időben szép számmal (34) kath. középiskolák, de számuk nem szaporodott, tekintélyük, hatásuk meg épen csökkent. A beállott pangás oka a katholikus ügy állapotával kapcsolatos. Iskolánkat a XVI. században a püspökök, káptalanok, vagy egyes főurak és városok tartották fenn. A török hódoltság s a vele egy időben terjedő protestántizmus nagy változásokat idézett elő. Amaz nem egy püspökséget és káptalant fosztott meg birtokától, a rohamosan terjedő protestántizmus meg a főurak s városok java részét vonta magához. Mindez nem volt elég: a be nem hódolt területeken való püspökségek sok esetben betöltetlenül maradtak, jövedelmük hadi célokra a királyi kincstárba került. A betöltött püspökségek élén álló főpapjaink figyelmét zaklatott hazánk bonyadalmas ügyei kötötték le, államférfiak, hadvezérek voltak, egyházuk ügyeivel nem igen törődhettek, nem került e célra is költségük. F. bajokhoz járult a katholikus papnevelés elhanyagolása. Se szeri, se száma, hány helység maradt e miatt lelkész, oktató nélkül. A katholikus hitélet és oktatásügy ily viszonyok közt nem haladhatott előre, sőt egyre gyarlódott. Nem ig)' a protestánsoknál. A török-magyar pártiak török védelem mellett aránylag békében éltek, zavartalanul folytathatták újításaikat. A német párton levők sem akadtak sok akadályba; a politikai hatalom úgyszólván mellettük volt : I. Ferdinánd király a vallási mozgalmak iránt közönbös volt, Miksa csak külsőleg volt katholikus, elveiben, tetteiben a protestánsok javára dolgozott. — A katholicizmus gyengülése s a politikai élet kedvező volta csak buzdítólag, bátorítólag hathatott a protestánsokra. De ezzel nem elégedtek meg; intézményeik belső szervezésére s állandósítására is kiváló