Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1892

— 32 — járt. vagy királypárti és katolikus, vagy erdélyi-párti és protestáns lett a magyar. Csak később, a XVII. század vége felé vált külön a vallási érdek a politikaitól, midőn a fölkelők között katolikusok vegyest küzdöttek a protestánsokká!, sőt az utolsó felkelés nagynevű vezére Rákóczy Ferencz is buzgó katolikus volt. Az irodalom a XVI. században az alsóbb néposztály kezében volt s mivel elnyomatásában a törvény előtt hiába keresett orvoslást, az irodalmat használta fel keserűségének és haragjának kifejezésére. Épen nem csodálkozhatunk tehát, hogy a köpönyegforgató, jellemtelen Balassi Menyhárton, a kitől a szegénység annyit szenvedett, ily módon töltötte ki boszuját. Még a történelem sem bélyegezhette volna meg jobban, mint e dramatizált politikai paszkill. E kor több irodalmi termékének keletkezésére is hasonló okok működtek közre, pl. Heltai Gáspár meséiben, főkép a hozzájuk fűzött erkölcsi tanulságokban az urakat, a szegény jobbágyok elnyomóit ostorozza s az Isten büntetésével fenyegeti. A Salamon és Markalfról szóló népkönyv Salamon személyében szintén a nagy urakat teszi nevetség tárgyává, midőn az egyszerű és természetes eszű paraszt furfangos feleleteivel és tetteivel a bölcs királyt sarçkba szorítja.

1) így állott boszut az elnyomott szegénység zsarnok urain. ') Beöthy Zsolt: A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban. I. k. 156-158. 11.