Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1892

— 29 — urát, hogy fogadja el a királyi ajánlatot, a ki kész Diós-Győrt örök birtokul átadni, ha Szatmárról és Nagy-Bányáról lemond. Balassi hallani sem akar ez ajánlatról, mert e várakért még a pokolba is kész volna menni. Midőn a pap figyelmezteti, hogy ideje volna már istenre gondolnia, Balassi boszankodva kiált fel: «Soha ez bestyét az nagy jámborságból és szentségből ki nem vehetem; most is immár prédikál. Mi nem prédikátornak tartlak! Lassan szólj nekem e felől: elegem még nincsen, mert ha az Szamos mind aranynyal lolyna is, mégsem elég volna énnekem.» A második részben tanácskozik Balassi Kelemen ispánnal, Tamás és Józsa deákokkal, hogy mitévő legyen a királyi izenetre. Az ispán gyengének érezvén magát a tanácsadásban, félrevonul, mert ő csak a borok szedésére, faluk hódoltatására és foglalására alkalmas. A furfangos Tamás csak egy eszközt tart sikeresnek, ha ura a hatalmas érseket megnyeri hittel és ajándékkal. Kapva kap az ajánlaton s czinikus hangon dicsekszik, hogy mily hasznot szerzett már a hittel való kereskedésből s megbizza Józsa deákot azon izenettel az érsekhez, hogy kész rögtön katolikussá lenni, ha ügyét felkarolja és kieszközli a királynál, hogy várainak birtokában tovább is megmaradhat, mert ő ezek nélkül el nem lehet, sőt kész inkább a vajda szolgájává vagy törökké lenni, mint Szatmárról lemondani. A harmadik legkurtább rész Józsa deák és az érsek beszélgetését tartalmazza, a melyben a deák urának szándékát jelenti s az érsek örömmel elfogadja. Leghosszabb s egyszersmind legdurvább a negyedik rész, mely Balassinak az érseknél végzett gyónásáról szól. Balassi saját vallomása szerint megrögzött gonosz, az érseket is gyalázatos módon szerepelteti, mert a gyónással kereskedik; a katolikusok gyónási szentségét pedig már nem lehetne kiméletlenebbül kigúnyolni. Balassi megkezdi fertelmes bűneinek vallását gyermekkorától fogva s az érsek mindegyiket megjegyzésével kiséri, sőt többet eszébe is juttat. Többször korholja különösen árulásai miatt, a melyeket Balassi bujdosásoknak nevez. Különben érdekes a közöttük lefolyt párbeszéd egy része, melyben Balassi maga megvallja istentelenségét a nélkül, hogy javulásra gondolna: Érsek: A mint látom, az nem búdosásod, hanem teljes bizo-