Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1892

— 28 — Közös sajátságuk még e feddő költeményeknek, hogy a haza szomorú sorsa szerzőiknek mélyen szivükön fekszik s a protestánsok a bajok és szenvedések okát, a melyek Magyarországot sújtják, a német politika és katoliczizmusban keresik, mig a katolikusok az uj hitben. A hazaszeretetben megegyeznek, bármennyire eltávolította őket egymástól a vallás és politika s e kornak szomorú emlékeit és áldatlan küzdelmeit csak e közös szent érzelem enyhítheti. A megtámadott katolikusok ugyan eleinte hallgattak, de hazafias keservük mély gyökeret vert szivükben s később részint hasonló kemény támadásokban, részint mélyen vallásos énekeikben öntötték ki. Hogy e kornak vallási mozgalmai mily szoros kapcsolatban voltak a politikaiakkal, nemcsak a tárgyalt művek bizonyítják, hanem főkép a már érintett Comoedia Balassi Menyhárt árultatásáról cz. dialógus, mely egyik legértékesebb irodalmi emlék e korból. A gúny ostorát első sorban a gálád főúr ellen fordítja, kinek gaz tetteit kíméletlenül színre hozza, de a mellett a német politika, a katoliczizmus s ennek fő képviselője Oláh Miklós érsek sem maradnak szárazon. Egy része valóságos durva vallási szatíra. A dialógus hőse a pártoskodó, erőszakos és jellemtelen Balassi Menyhárt, a ki érdekből a német politika és a katoliczizmus felé fordult s Szénási prédikátorát Bécsbe küldte, hogy átpártolásának jutalmáról értekezzék a királylyal. A darab, mely öt részből áll, Balassi és egyik meghitt embere Kasza Mátyás élénk beszélgetésével kezdődik, melyben Kasza jelenti urának, hogy Szénási már megérkezett Bécsből, még pedig reménye szerint kedvező izenettel. Balassi könynyelmüen kijelenti, hogy kedvezőtlen válasz esetében kész az erdélyiekhez vagy a törökhöz pártolni, mert ugy is török aranyakra fáj a foga. Kasza jó nyersen veti oda urának, hogy ezeknél már nincs sem hite, sem becsülete. Balassi külömben maga megvallja, hogy hiába iparkodott még ígéretekkel is a vajdánál kegyelemért rimánkodni: sem szolgálata, sem maga nem kellett. Majd Szénási jelenik meg s elmondja nyiltan, hogy fönn az urak mind ellenségei, sőt Battyáni azt ajánlotta a királynak, hogy Balassi nem érdemel mást, mint istrángot, a melylyel magát felakássza mert ez a valódi érdeme szerinti ajándék. Csak egyedül az érsek volna pártján, ha vele egy hitet vallana. Szénási komolyan inti