Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1892

— 27 — bőven fejtegeti a tárgyalás folyamában. Egyhangúság is van verseiben, a mit a folytonos korholás és elégedetlenség okoz. Nyelve és verselése tanulmányt érdemel. Nyelve néha-néha, főkép a gúnyos ezélzások kiíejezésében elevenségre és zamatos magyarságra a dramatizált szatírákkal versenyez: sokszor felhasználja a népies kifejezéseket és közmondásokat alkalmas helyeken. Verselés dolgában a XVI. század legjobb verselői közé sorozható; a rimelése ugyan gyenge, de ritmusa eléggé zengzetes s legszabatosabb az »Átok« ez. költeményében. Vannak még e korból ismeretlen szerzőktől fen maradt versek, a melyekben elszórva találunk gúnyos czélzásokat részint a katolikus tanok és szertartások, részint a politikai állapotok ellen. Szerzőik bizonyára protestáns papok vagy iskolamesterek voltak. Ilyen töredékes költemény pl. a Feddő és serkentő ének. mely a kereszténység siralmas állapotán kesereg, hogy már mitsem törődnek Magyarországban az Isten irgalmával és haragjával: Igen járják most is a békességet: De nem tartnak köztök egyenességet Hátra vetik isteni kegyességet — Választottak idegen segítséget. E sorokban czéloz a nagyváradi békekötésre s a török segítségül hívására. Majd a katoliczizmus ellen támad s gunyolja a szertartásokat : De nem használ miseszolgáltatásuuk Olvasásunk, processio-járásunk Utálatos sok zsolozsmatartásunk Egyházbéli sok szóval kiáltásunk. Hangoztatja a hit szükségét szemben a cselekedettel, a szentírást, mint a hit egyedüli forrását s végül buzdítja a kereszténységet megtérésre és Isten irgalmának esdeklésére, hogy Oltalmazza ez nyomorult országot És engedje az régi szabadságot. Hasonló hangulatu és irányú költemény több is fenmaçadt e korból, valamint az üldözött protestánsok rabénekei is részben ide sorolhatók, bár inkább elegikus hang uralkodik ezekben, mint a szatirikus. Czélzásaik a német politika és a katoliczizmus ellen vannak irányozva.