Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1892

— 26 — nem orvosságul használták a sebekre, hanem éles fegyverül az egymás elleni elkeseredett küzdelemben. Eleinte ugyan csak az uj vallás hirdetői arattak diadalt, de a század végén már a régi vallás katonái is harczra készen állanak s hasonló fegyverekkel a XVII. század folyamán a győzelem zászlaját kiragadják az ellenfél kezéből. A vallási szatírák tehát e küzdelmes korban termékeny talajra találtak, még pedig leginkább az uj vallás híveitől, mint a fenmaradt emlékek is tanúsítják ismert és ismeretlen szerzőktől. E korbeli népies versekben elszórt szatirikus czélzások is mind a katolikus egyházat érintik, sőt a vallás-erkölcsi vitatkozó prózák is nagy részben szatirikusok. Később a küzdelmek mind jobban politikai szinezetüekké lettek s a Thököly és Rákóczy-felkelések idejéből jobbára politikai szatírákkal találkozunk mind a kuruczok, mind a labanczok részéről. Horvát András tárgyalt szatírái alakjuknál fogva közelebb vannak a mai szatírához, mint a dramatizált szatírák, de hangra megegyeznek. Tisztán gúnyos irányú verse Az emberi szerzésről, mely a legnyersebb valamennyi között. Ennek czélja nem lehetett más, mint a szerzetes életnek kigúnyolása. Az kétféle hitről'szintén sok szatirikus vonást rejt magában, de már itt a komoly vallási didaktikus elemnek is jelentékeny szerep jut. A többiekben szintén váltakozik a didaktikus elem a szatiraival. Horvát költeményei tehát műfaji tekintetben részint vallási és politikai szatirák, részint didaktikus költemények vagy e kettő közt állanak. A szatirai hang durvasága megfelel korának, de a katoliezizmus elleni fanatikus gyűlölete és türelmetlensége is erre ösztökélte. Kemény birálat alá veszi a politikai viszonyokat is s a törököt Isten büntetésének tartja, hogy üldözik Krisztus igaz egyházát és szolgáit s a régi tévelygésben vannak. Megtámadja az urakat s Isten rettentő büntetésével fenyegeti őket. Legszárazabbak költeményeinek azon részei, a melyekben hitelveit fejtegeti, különben szerkezetei oly szabatosak, mintha dogmatikus értekezést akart volna irni; van bevezetés, tárgyalás és alkalmas befejezés költeményeinek legnagyobb részében, csak az teszi sokszor fárasztóvá az olvasást, hogy ugyanazon gondolatot többször ismétli s nagyon