Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1892

— 25 — behatolt az emberiség minden osztályába és mindent megmételye­zett. Isten mindenkiről gondoskodik, tehát nagy vétek mindent összekuporgatni sokszor másoknak nagy kára árán; az ó- és újszö­vetség számos példát említ, hogyan táplálta Isten hiveit csudálatos módon. A gazdagság romlandó, rothadó kincs, a melyről mégis kemény számot kell adni Isten trónja előtt. E költemények mind a szenvedélyes vallási reakczió befolyása alatt keletkeztek, mely mintegy megtestesült szerzőjükben. Korá­val elégedetlenebb költőt alig találhatunk, mert mindenütt rosszat lát s nincs semmi reménye, hogy a bajok jóra fordulnak. Szive azért telve van keserűséggel, haraggal s ha a katolikus vallásról szól, valóságos gyűlölettel nemcsak a tanok és szertartások, hanem a személyek iránt is. Durva kifakadásait csak a hazaszeretet s erős erkölcsi felfogás mérsékli. Költeményei részint didaktikusok, részint szatirikusok vagy e kettőnek vegyülékei itt-ott ódai szárnyalással, ritkábban elégiái meghatottsággal. »Átok« cz. költeménye inkább a feddő óda, mint a szatira felé hajlik. Nagy részben szatirikusok azon versei, a melyekben a kato­likus tanok, szertartások, papok és szerzetesekről szól; mig az álta­lános erkölcsi hibákat didaktikusán tárgyalja. Szatírája sohasem szelíd, finom gúny, hanem a nyers szarkazmus fegyverével él, mely­lyel ellenfeleit teljesen megsemmisíteni akarta. Mintegy magyar Juvenalis elkeseredett haragjában kíméletlenül ront mindennek s épen nem irtózik a hibák túlzásától. A haragos ember mindig nagyobbnak látja azt, a mi szenvedélyét lángra lobbantotta. Nyerseségét és kíméletlen metsző szatíráját korának általános vallási türelmetlenségéből is lehet magyarázni. A XVI. század zavaros idejében, midőn a nemzet nemcsak vallásilag, hanem politikailag is megoszlott, igen durvák voltak az erkölcsök. Mindenütt a nyers erőszak aratott diadalt, s a legyő­zött fél csak keserű kifakadásokban törhetett ki, mert a törvény előtt hiába keresett orvoslást. E durvaságon és erőszakoskodáson a vallás tanai sem sokat enyhíthettek ez időben, mert maguk a különböző vallásfelekezetek is — mindegyik a saját hitének igaz­ságáról meggyőződve — egymás iránt a legnagyobb türelmetlen­séget és ellenségeskedést tanúsították. A vallás vigasztaló tanait

Next

/
Thumbnails
Contents