Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

— 87 — Egyik legjobb és legmeghatóbb Simon Judit, a ki még leánykorában született gyermekét meggyilkolta, mert a csábító hűtlenül elhagyta. A büntetés utolérte, mert később férjhez menvén Simon zsidóhoz, gyermekeit csecsemő korában a halál egyenkint elragadta, csak egyet tudott felnevelni, de a pap régi bűnéért eltiltotta az anyai csóktól a gyermek násznapjáig. Simon elűzte feleségét a gyermek iránt tanúsított kegyetlenség miatt mit sem tudván a tilalomról. Judit koldussá lesz s leánya esküvőjén megjelenik a násznép között. Midőn megpillantja leányát, átront a korláton, hogy utoljára hűlő ajkát nyomhassa a menyasszony forró ajakára. A költő nagy súlyt fektet a lelki állapot rajzára s meglehetős terjedelemmel festi. A balladában van igazi tragikum: Judit bűnt követ el s bűnének súlyát lelke egész életén át hordja. A zsidó életből vett balladái még: Dal a szegény Ar jer ól, Szép Batóné, Kincses Lázár lánya, Lea Eszter. Valódi tragikum csak a másodikban van s előadás dolgában is legközelebb áll a valódi balladához. Batóné csábítgatja a hosszú Jónást, a ki eleinte ellenáll a kísértésnek, de végre is a bűnös szenvedély győz. A gonosz asszony tőrbe csalja, a mely tragikus halálát okozza, mert a férj véres bosszút áll Jónáson. Batónét férjével együtt a törvényszék elé állítják, a hol őszinte vallomást tesz gonoszságáról: »Én kegyes biráim, törvénylátó urak ! Ne bántsák, ne bántsák az én vén uramat; Csendes jámbor lélek, nem vétne a légynek, De magam számára kegyelmet nem kérek. Adjanak át engem a hóhér kezére, Szép gömbölyű testem hadd törje kerékbe ! Csontjaimat szórják három tengerpartra, Ott is temetetlen, ott is elhagyatva;