Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891
- 74 — betegségeket. Arany balladáiban mindig erkölcsi botlások szülöttei s innen van azoknak valódi erkölcsi értéke; mert egyedül a testi bajból keletkezett lelki betegség tragikai bünhó'dés nem lehet. Az ilyen akaratlan baj csak mély szánalmat kelt szivünkben szerencsétlen embertársunk iránt megnyugvás nélkül. Aranynál több balladában tiszta és teljes erkölcsi tragikumot találunk: a szenvedély annyira elvakítja az embert, hogy bünt követ el, de nem gonoszságból, higgadt lélekkel és megfontolással, hanem inkább a szenvedély és körülmények befolyása alatt. Igazságérzetünk azonban azt követeli, hogy ha menthető is némileg az elkövetett bűn, de azért büntetés nélkül ne maradjon. A bűnöst tehát eléri az isteni igazság sújtó karja s bűnhődik, de nem annyira testileg, mint erkölcsileg a lelkiismeret szörnyű vádja által. Az erkölcsi bűnhődés mindenkor emberibb, mélyebb, sőt megrendítőbb, mint a testi, mert ez utóbbi sokszor enyhébb volna, mint a lelki gyötrelmek elviselése. Habár súlyosabb, de mégis jobban megfelel az emberi méltóságnak. Bánk-bán tragikuma is ily erkölcsi megsemmisülésben rejlik. A lelki gyötrelem a legtöbb esetben lelki betegséggé : káprázattá vagy őrüléssé fajul Arany hőseinél. Ezeknek keletkezése és fejlődése a lélektani igazság alapján áll, mintha csak Arany a pszikhologus alapos tudományával vizsgálta volna az emberi lélek működését és küzdelmeit. Tekintsünk csak vissza balladáinak tartalmára! A történetiek közöl V. László és a Walesi bárdok tiszta tragédiák, a melyekben a tragikum lelki betegségen alapszik. V. László megszegte az esküjét a gonosz tanácsosok biztatására, de a lelkiismeret súlyos vádja miatt nem nyughatik, s midőn az éjjeli zivatar rémesen zúg, benne a nép lármáját hallja. Élete folytonos rettegés,