Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

— 60 — II. A balladák tartalma, A mily változatosság van a balladák tárgyában, ugyanazt találjuk a tartalomban is. A szereplő személyek mind különböző egyének, a cselekvény más és más motívumok befolyása alatt fejlődik. V. László budai palotájában nem tud nyugodni, felfelriad álmából, mert a bűnös lelkiismeret furdalja, hogy a Hunyadiaknak tett esküjét megszegte. A zivatar rémes zúgásában a nép lármáját hallja s nem bírják megnyugtatni szolgájának vigasztaló szavai, a ki váltig erősíti, hogy minden csendes, «csupán a menny dörög.» A magyar foglyok, felhasználva a zivataros éjjelt, megmenekülnek börtönükből. A bűnös öntudat és félelem annyira gyötri a királyt, hogy végre is a fogoly Mátyással Csehországba menekül, de ott is utoléri az isteni ítélet sújtó karja, mert a kiben legjobban bizott, szolgája adja neki a méregpoharat. Török Bálint fontos és gyászos történeti eseményt beszél el. Török Bálint a magyar sereg vezére volt a budai várban, melyet a török és német ostromolt. A német városi polgárság segítségével a németek behatoltak a várba, de a magyarok visszaverték őket. Török Bálint ekkor nyilvánosan átkot mondott annak fejére, a ki akár a törökkel, akár a némettel czimborál s a vizet a malmukra hajtja, de maga titkon .... ha szívből, ha színre A basának dolgozott kezére. Két ellenség a Duna-két-parton, Kevés annak az én egy jó kardom, Egyiket a másikkal .... híjába ; A hogy lehet .... gondolja magába.