Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

— 53 — nyilatkozhatok a költő érzelme és meghatottsága. Többi balladaszerű költeményei meg gúnyos, humoros elbeszélések. Kifejezései épen nem ilyenek a komoly irányú balladához. Erről meggyőz bennünket a Bánk-bán bevezetése is: Ügyefogyott király volt az A második Endre, Papucs alatt szuszogott az Isten teremtette ; Felesége tartotta az Ország gyeplőszárát, Őgyelgett is ám a szekér Majd tüled, majd hozzád. Ilyen tréfás, gúnyos balladák még Dobzse László. Kán László krónikája. Lenkei százada hazafias lelkesedéssel elbeszéli, hogyan jöttek haza a magyar huszárok a szabadságharcz hirére. Nagyobb sikert aratott Tompa Mihály, a népiesnemzeti irány egyik fő bajnoka, a kinél megtaláljuk már a népies elem nyomait, különösen Néprománcz cz. balladájában, a mely rokonságban áll magyar népballadáinkkal. A költemény elbeszéli, hogy sötét éj van a faluban, csak a fonó ablakából pislognak még a mécs halvány sugarai s benn vége-hossza nincs a tréfának, mesének és táncznak. Éjfélkor felszólítnak egy legényt, hogy a temető sirjába nyársat szúrjon. Szeretője látván félelmét, vállalkozik a merész tettre, de a nyárssal együtt kötényét is a sirba szúrta s ijedtében halva rogyott össze. Harmadnap múlva a temetőbe vitték. A költemény végére a költő tanúságot fűz: »Merész próba férfi tiszte, A virágon harmat reszket .... Szerény, gyöngéd nőiesség