Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891
- 35 bol. Tárgyaik inkább eposziak vagy költői elbeszélésbe valók. A nemzetiességben és hazafias lelkesedésben egy szinvonalon áll Czuczorral Vörösmarty. Mindketten ugyanazon nyomokon haladtak, ugyanazon eszmék és érzelmek befolyása alatt irták balladáikat, mint eposzaikat: a hazafias tárgyakat hazafias czélzattal, a mult dicsőségét, hogy hassanak a jelenre. A mennyire fölülmulta Vörösmarty Czuczort az eposzirásban, ugyanazt mondhatjuk a balladáról is. Vörösmarty továbbá a hazafias irányú balladákon kívül irt romantikus, regényes tárgyuakat is. Külalakja: nyelve, stilusa, verselése pedig messze túlszárnyalja Czuczorét. Hazafias balladái között első helyen áll s egyszersmind a hazafias balladák valódi mintaképe a Búvár Kund. E szép, zengzetes költemény bizonysága, hogy Vörösmartynak volt érzéke a balladai előadás iránt. Itt a hősi tettet dicsőíti, melylyel Kund Henrik hajóit a Dunán elsülyesztette, mint Czuczor Szondijában. Henrik oly nagy hajóhaddal ostromolja Pozsony várát, hogy még Béla herczeget is megfélemlíti, mert hazájának veszedelmétől tart és sorsán igen aggódik. A nagy veszély érzelme fegyverre szólítja a magyarokat s habár Fellázad a bú, a harag Búsult szivekben háborog Mint tenger és vihar; Még inkább vért, hadat kiált S hirért, hazáért száz halált Kész halni a magyar. Csak Kund az egyszerű vitéz nyugodt s nem aggódik hazája sorsán, mert bizik hősi terve szerencséjében. Bélát éjjel a Dunapartra hivja egy szóra. Béla megjelenik s megdöbben, midőn 3*