Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

u Felöltözik fényes vitézi ruhájába s hű társaival kiront, de nem sokára hősiesen küzdve elesik. Ali is megindul Szondi vitézségén s kivánsága szerint hőshöz méltóan eltemetteti. A balladaképek közé tartozik a Kout, a mely sikerült rajza a hős lelkiállapotának, midőn a rémítő viharban az erdő közepén áll s esküvel fogadja az Isten előtt: „Az átkok átka rontsa meg Örökre lelkemet, Ha a bitor Zsigmond előtt Meghajtom térdemet." Huny ad és neje balladaszerű költemény három képben mutatja be Hunyadit, mint a lovagiasság, vitézség és atyai szeretet, Hunyadinét pedig mint a szerető anya, jószívű nő és lelkes honleány példaképét. Hasonló versben irt jellemrajz Kinizsi is. Még legballadaibb tárgya van a Kávád és Zemir czimű költeménynek, de még ez sem nevezhető valódi balladának. Cselekvénye nagyon bonyodalmas, de alakjai nem elég elevenek s kevésbbé drámaiak. A tárgy alkalmas lehetett volna tragikus előadásra, de itt az esemény szerencsésen végződik, mert Karád párbajban megöli Kenedet, jegyesének Zemirnek elrablóját s boldog lesz visszanyert neje oldalán. Látjuk tehát, hogy Czuczor balladái ez utolsót kivéve mind történeti, hazafias balladák s nemcsak tárgyukban, de minden ízükben magyarok. A lirai elem a költő hazafias lelkesedésében nyilvánul, mely minden sorából kiérezhető, de ezen és a lélektani rajz igazságán kivül igen kevés a balladaiság. Esemény csak a Szondiban van, mig a többiek egyszerű képek, jelenetek a hősök életé-