Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

- 13 hatása alatt a balladai hős mindig szenved. Nyugtalan, zavart lelkiállapotot pedig legtöbbször a bűntudat szokott előidézni az emberben. Elfásult, teljesen romlott szívű emberre semmi sem hat annyira, hogy a bűntudat csodásságot és lelki betegségeket szüljön. Ártatlan, tiszta lelkű embereknél sem oly természetes a csodásság szerepeltetése. Ezért kívánatos, hogy a ballada hőse tragikus hős legyen, kinek sorsa iránt élénken érdeklődünk, bűnhődése iránt mély szánalmat érzünk. Nem szándékunk hosszasabban a ballada műfaji sajátságaival foglalkozni, legyen szabad e tekintetben a jegyzetben megemlített forrásokra utalnunk. Feladatunk lesz inkább azt kutatni, mikor és miféle körülmények között lépett föl irodalmunkban a műballada, a népballadának utánképzése s hogyan fejlődött tovább Arany Jánosig, ki a magyar műballadának igazi megteremtője és legnagyobb mestere. Midőn Percy Tamásnak hires angol-skót népballadagyűjteménye a mult század közepe táján megjelent, legnagyobb figyelmet és érdeklődést a németek között keltett. Herder egy nagyfontosságú tanulmányt bocsátott közzé, melyben igen magasztalta a népköltészetet s a német költők érdeklődését felkeltette különösen Percy gyűjteménye iránt. E korszakalkotó tanulmány után az első német műballada is napvilágot látott: Lenore 1774-ben Bürgertől, a melylyel behozta a balladát a műköltészetbe. Herder azonban még nem adott elméletet a balladáról, csak utánna kezdtek különösen a románcz és ballada között a legeltérőbb megkülönböztetéseket tenni s igy jó ideig biztos, általánosan elfogadott elmélet nem került napfényre.

1) Találunk mégis az első német műballadák ') Nőmet balladák és románczok. Magyarázta Heinrich Gusztáv. 1879. 1 k. Bevezetés, 11. és köv. II.