Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

— 7 — a földivel s e csodás gazdagságban csupa élet, elevenség és természetesség nyilvánul. Egy ember ezt nem képes megalkotni. A műeposz egy ember munkája, azért hiába keressük abban azt a mély és gazdag képzeletet, azt a megragadó természetes egyszerűséget, a mely a népeposzt oly becsessé és fenségessé teszi. így vagyunk a műköltészet többi műfajaival is, melyeknek ős mintái legalább csirájukban megtalálhatók a népköltészetben. A műköltészet mai formái pontosan és részletesen megállapított szabályok szerint különülnek el egymástól, míg a népköltészet termékei nem mutatják azon tiszta és vegyítetlen jelleget. A ballada, mint a népköltészet eredeti terméke, megőrizte népies természetét a műköltészetben is, mely csak a mult század vége felé ültette át a népköltészet talajáról. Az esztétika sokáig nem tudott biztos és határozott elméletet alkotni e műfajról épen sajátszerű alkata és természete miatt, de leginkább azért, mivel majd minden nép költészetében megtalálható kisebb-nagyobb eltérő sajátságokkal. Hosszú ideig még nevének eredetével sem voltak tisztában, a mennyiben az olasz «ballata» nevü tánczdalból származtatták, pedig nevét azon angol-skót «gwaelawd»oknak vagyis epikus népdaloknak köszöni, a melyekben a brittföldi dalnokok az angolok és skótok közötti harczokat, rablók és kalózok kalandjait énekelték meg.

1) A ballada, mint költői műfaj, ezen valladoknak nevezett epikus népdalok után honosodott meg a műköltészetben, pedig minden keresztény nemzet népköltészetének megvolt a maga epikus népdala vagyis balladája. Hogy a ballada épen az angol-skót epikus népdaloktól *) Magyar balladák. Magyarázták : Grcguss Ágost és Beöthy Zsolt. 1885 6. I.