Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1890

17 ismerné, mely számtalan felfödözésnek s ismeretnek lett forrása. Nincs egyetlen ága a reális tudományoknak, mely az üveget, belőle gyártott eszközöket nélkülözhetné ; mivel az üveg a legtöbb készüléknél vagy mint főtényező (lencsék, prismák stb.), vagy alárendelten mint járulékos rész (csövek, lapok, különböző edények stb.) szerepel. A chemikus nem nélkülözheti kisérletei alkalmával az üveget. Üvegedényekben tartja szereit, üveglombikokban, csövekben stb. végzi kísérleteit; az átlátszó üvegfalon át figyeli meg kísérleteinek lefolyását, végeredményét összes melléktüneményeivel együtt. A physikus üveganyagból csiszolt, prismák és lencsék segélyével vizsgálja a napfény csodálatos tüneményeit és a fénysugarat részeire bontva, megállapítja az egyes színeknek tulajdonságait. Nem lencsékből összeállított mikroskoppal vizsgálja-e a természettudós a természetnek kicsi, szemeinkkel nem látható kis világát, a parányi állatokat és növényeket? Nem mikroskoppal kutatja-e az anatómus az ember szervezetét, az állatoknak és növényeknek legegyszerűbb elemeit: a sejteket vagy a sejtekből összetett vagy azokból átalakult magasabb rangú szövetrendszereket s ezeknek a fejlődését? Említsem-e a minerologust, ki mikroskoppal asztalán vizsgálja az ásványokat s a kőzetek csiszolt, átlátszó példányain annak elegyrészeit ; az orvost, a ki tudományszakának legújabb, legnagyobb vívmányait, az emberiségre kiható áldásos felfödözéseit ujabb korunkban mikroskopának köszönheti? Fölhozzam-e a mérnököt, a ki a földön, a csillagászt, a ki az ég végtelennek látszó térséffében kutat és mér üvegdencsékkel fölO o szerelt készülékével, csillagászati uiesszelátójával. A különben földhöz tapadt ember csillagászati mű-