Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1890

18 szerével elhagyja a földet és fölhatol vele a mindenség nagy világába, a távol csillagok hónába, szemeinkkel nem látható új csillagokat, újabb és újabb eget lát, melyek szemeink, látásunk körén kivül esnek ; megfigyeli a sötét éjjeleinket megvilágító testek tulajdonságait, prismájával elemzi azoknak alkotó részeit, meghatározza azok anyagát, elemeit, melyekből Össze vannak téve. A csillagász megméri eszközével a tőlünk messze álló csillagoknak földünktől való távolságát ; meghatározza pályájokat; kiszámítja azoknak perezenkint tovahaladó sebességét, az időt, mi alatt utjukat a végtelennek látszó űrben megfutják, még pedig pontosan, perczről-perczre, még a másodperczeket sem hagyva ki. Folytassam-e tovább? Ha a természettudományok terén az üvegnek, belőle készült tudományos eszközöknek minden hasznát ki akarnám tüntetni, akkor, miként egyik hazai természettudósunk, Kis, az üvegről helyesen megjegyzi, a természettudományok történetét kellene majdnem összesen leirni. Azért épen nem csodálkozhatunk azon, ha az üveg felsorolt nagy haszna mellett általános elterjedést nyert a müveit világban. Az üveg a keramika, vagyis az agyagból gyártott edények mellett méltó helyet foglal el; egyik a másikat a közéletben kiegészíti, asztalkészleteinket teljessé teszi. Vannak bizonyos tárgyak, melyeket szivesebben használunk a mindennapi életben, ha azok üvegből valók és nem agyagból. Az üvegből gyártott czikkek ma nemcsak a gazdagok, előkelők palotáiba hatoltak be, mint a régibb időben s foglalják el méltó helyüket, teljesítik kitűnő tulajdonságaiból eredő szolgálataikat : hanem bevonult az üvegczikk a szegény ember viskójába is. xV szegény ember is élvezi, bár kevésbé finom kivitel- s kiállításban, a nélkül, hogy ez által jó tulajdonságai tetemesen