Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1890

16 esőt s az időjárás egyéb kellemetlenségeit; ellenben egész teljességében láthatjuk a külvilág gyönyörködtető mozgalmas életét, élvezhetjük a természet remek szépségeit, a nap üdítő sugarait, a fényt, mely minden élettől elválaszthatatlan. Nem kell nagyon messze viszszamennünk a múltba, csak a tizenötödik századba s az előtti időbe, mikor az emberek az annyira fontos ablaküvegnek híjával voltak, mikor az emberek ablaknyilásaikat olajozott papírral, állati hártyával, vesszőkből font rácsozattal és ruhával vonták be. A XV. század előtti időben ablaktáblák csak egyes templomokon fordultak elő, pl. a Sophia-templomon, Konstantinápolyban stb. A fényűzés terén sem kisebb az üvegnek haszna. Mindenki előtt ismeretesek a változatos szinekben és nagyságban gyártott üveggyöngyök, a drágaköveket hűen utánzó hamis üvegkövek, a tükrök, a különféle szinekben pompázó zománczok, melyekkel a nemesfémekből készült ékszereket szokták a legnagyobb változatosságban, természeti tárgyakat utánozva díszíteni. A zománcz majd mint domború réteg fordul elő, majd pedig egyszerű vagy sodronykerettel övezett mélyedésben szokott alkalmaztatni. A régi erdélyi és magyar sodronykeretbe foglalt zománcz nagy hírnévre vergődött. Óriási haszon háramlott az üvegből a természettudományokra is. A mily mértékben előmozdította a természettudományoknak korunkban rohamos haladása az üvegczikkeknek könnyű és olcsó előállítását s ezzel elősegítette az üvegnek általános elterjedését: ép oly mértékben, ha nagyobbnak nem nevezhetjük, mozdította elő a természettudományoknak fejlődését, mai virágzó magaslatára való emelkedését. Alighanem ma is gyermekkorát élné a természettudomány, ha az üveget nem