Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1889

10 ­a szerzett képességeket, szem előtt tartja egyszersmind a ható eszközöket: könyvet, serkentést, kényszerítést stb., hogy megállapítsa, milyeneknek kell lenniök, hogy a tőlük várt eredmény egész teljében létesüljön. 1) 3. Hogy szükséges nevelni az embert, azt mutatja az élet. Az ember rászorul, hogy fiatal éveiben az erény­nek ritkább, feltűnő jeleit ébren tartsák benne mások, hogy ezen erény-nyilvánulások aztán később egyesül­hessenek ; rászorul arra is, hogy az erőtlenebb nyilvá­nulásokat erőre segítsék, hogy mindent, mi az erő rom­lására tör, megfékezzenek s elaltassanak ; rászorul arra is, hogy az ébredező erényt minden káros tapasztalattól óvják, hogy a gondolatkört, a hangulatot, a cselek­vésre való alkalmat az erény szempontjából alakítsák. A hány állat, növény él a földön, annyi képet hal­mozott a gyermek köré a természet; a mi rendetlen­séget és balgaságot a felfuvalkodottság és ábrándos tévedés csak elkövetett s szorgalmas toll feljegyzett vagy költött, az mind mint történet leskelődik a gyer­mek kíváncsiságának kielégítésére s vad rendetlenke­désének ingerlésére. Nevelő eszköz is annyi kínálkozik, hogy nagyobb művészetnek látszik ezeknek útját állani, mint szabad folyást engedni. S ha ily viszonyok közt a véletlenségre hagyunk mindent, ugy az egy és ugyan­azon gyermeken is majd ront, majd javít; az az embert Önmagával s embertársaival keveri majd harczba. Nem történnék ez az emberen, ha az emberi természetben is találkoznánk oly határozott rátermettséggel, mint a növényeknél és állatoknál; mert ily rátermettségben nem kelthetnének ellenmondást a körülmények, hanem legfölebb elősegítenék vagy megakasztanák. Mivel azon­ban az emberi erő csak azt dolgozza föl, a mit nyer, ') X, 57, 186, 196, 347; XI, 352, 372, 417, 427, 432; XII, 687, 692.

Next

/
Thumbnails
Contents